A jelentésben, amely a tavaly november 8-17. között folytatott reprezentatív felmérés eredményei alapján készült, kifejtették: az Európai Unióról a magyar lakosság általánosságban kedvezően vagy semlegesen vélekedik. A 2014 őszi és az egy évvel korábbi eredményeket összehasonlítva mind Magyarországon, mind pedig az unióban valamelyest nőtt azoknak a száma, akik kedvező képet alkotnak az EU-ról: Magyarországon 35-ről 40 százalékra, az EU-ban pedig 31-ről 39 százalékra. Magyarországon az unióról kedvezően vélekedők aránya körülbelül megegyezik az EU összes tagállamában mért átlaggal, régiós összehasonlításban pedig csak Lengyelországban és Romániában jobb az EU általános megítélése.
Az Európai Unió egyes intézményeibe vetett bizalom Magyarországon ugyancsak meghaladja az EU-s átlagot: a magyar lakosság 51 százaléka bízik az Európai Bizottságban – az uniós átlag 38 százalék -, és 52 százaléka az Európai Parlamentben. Azok aránya, akik bíznak a nemzeti kormányban (33 százalék) és a parlamentben (29 százalék) a régióban Magyarországon a legmagasabb, mértékük az uniós átlag körüli, de jóval gyengébb, mint az EU-s intézményekbe vetett bizalom.
A szabad mozgás a legnagyobb fegyvertény számunkra
Az EU legjobb eredményének a magyar lakosság 53 százaléka a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását tekinti. Miközben a magyar válaszadók között a béke továbbra is az EU létének második legfontosabb eredménye, az ezt vallók mértéke tavaly óta valamelyest csökkent. Az EU harmadik legfontosabb eredményének a magyarok a diákcsereprogramokon való részvétel lehetőségét tekintik.
Míg a négy szabadság számít az EU legfontosabb eredményének Magyarországon, úgy tűnik annak előnyeivel – a régió mutatóihoz képest – csak mérsékelten tudnak a magyar válaszadók élni. Ha például a kérdés már úgy szerepel, hogy mi testesíti meg leginkább számukra az EU-t, a magasra értékelt négy szabadsághoz képest az utazás, a tanulás vagy a munkavállalás szabadságát személyes előnyként a magyarok 39 százaléka említi csupán.
Az elmúlt évben fontos változás, hogy jelentősen, 37-ről 50 százalékra nőtt azon magyar válaszadók aránya, akik úgy gondolják, hogy számít a szavuk, szavazatuk az EU-ban. Ezt a jelentés bemutatásakor Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője is kiemelte. Fontos kihívásnak nevezte ugyanakkor az MTI-hez szerdán eljuttatott összegzés szerint, hogy Magyarországon gyengült az a vélekedés, miszerint az EU szava számít a világban.
A magyarok 43 százaléka érzékeli úgy, hogy az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi Magyarország érdekeit. Ez az érték emelkedést mutat a tavalyihoz képest (38 százalék), meghaladja az EU átlagát (40 százalék) és a régió középmezőnyében helyezkedik el.
Túl vagyunk a mélyponton
Mind az Európai Unióban, mind Magyarországon továbbra is a gazdaságot érintő kérdések a legfontosabbak. Az európai gazdaság megítélése javult Magyarországon, a régióban és az EU átlagát tekintve is. Az EU tagállamaiban általánosan erősödött az a vélemény, hogy a válság mélypontján már túl van a kontinens.
Magyarországon javult annak a megítélése, hogy az Európai Unió mennyire járul hozzá új munkahelyek teremtéséhez. A magyar gazdaság és a háztartások anyagi helyzetének megítélése is jobb, mint egy évvel ezelőtt (26, illetve 44 százalék), ugyanakkor a saját munkahelyek kedvező megítélése enyhén csökkent (35 százalék).
A magyar válaszadók az EU-s átlagnál kevésbé gondolják úgy, hogy az unió túl sok adminisztratív terhet jelent (61 százalék), viszont Magyarországon értenek legkevésbé egyet azzal, hogy az EU könnyebbé teszi a vállalkozások életét Európában (45 százalék). Magyarországon az EU átlagnál nagyobb mértékben gondolják úgy, hogy az EU jó irányba halad a válságból való kilábalásért (55 százalék).
Az EU jövőjéről a magyar lakosság több mint fele (55 százalék), az EU-átlaghoz hasonlóan optimistán vélekedik. A magyar válaszadók között az EU átlagánál többen vannak, akik szerint az unió erősebbé válik a válságot követően (49 százalék). Többségük azonban úgy látja, az unió gazdasági helyzete a közeljövőben nem változik, és valamelyest csökkent azok aránya is, akik szerint a magyar gazdaság helyzete javulni fog.
A válaszadók szerint a következő évtized legfontosabb kezdeményezéseinek a szegénység csökkentésére, a munkaerőpiac modernizációjára, a vállalkozás- és készségfejlesztésre, a környezetvédelemre és az oktatásra kell fókuszálniuk. A régióban Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik szerint nem igaz, hogy az Európai Unión kívül jobb lenne (58 százalék).
Az elmúlt évben duplájára növekedett azok száma, akik “európainak és magyarnak” érzik magukat (60 százalék), és nőtt azok száma is, akik elsősorban inkább európainak érzik magukat (10 százalék). Magyarországon relatív többségben vannak azok, akik szerint a demokrácia megfelelően működik az EU-ban (47 százalék), de e válaszadók aránya az elmúlt évben csökkent, csakúgy, mint a hazai demokrácia működésével elégedetteké (35 százalék).
