A német munkaügyi minisztérium szóvivője emlékeztetett: a német nagykoalíciós tárgyalásokon is abban egyeztek meg, hogy élnek a korlátozás lehetőségével. Németország és Ausztria az uniós csatlakozási tárgyalásokon kikötötte, hogy hét évig tartó átmeneti időszakra korlátozni kívánja az újonnan csatlakozó közép- és kelet-európai államok polgárainak szabad munkavállalási jogát, de a korlátozás jogosságát időről időre megvizsgálják. Megállapodás született arról, hogy az első vizsgálatot a csatlakozás után két évvel ejtik meg.
A szóvivő jelezte, hogy 2009-ben Németország még újabb két évre kiterjesztheti a megszorítást, amely német megítélés szerint „nem a munkaerőpiac elzárását, hanem a munkapiacra való bejutás arányok között tartását” jelenti, indokolttá pedig a német, illetve az európai munkapiaci helyzet teszi. Az Odera menti Frankfurtban megjelenő Markische Oderzeitung úgy értesült, hogy a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) üdvözölte a hosszabbítást, mondván: a német munkapiac nem viselné el, ha nem korlátoznák a munkavállalási lehetőséget.
Az Európai Bizottság a tíz új belépő szabad munkaerőmozgásának átmeneti korlátozásával kapcsolatos, február 8-ra várt jelentésében nem fogalmaz meg ajánlást a korlátozások feloldására, hangzott el az uniós szociális biztos köreiből. A jelentés azonban mindenesetre megállapítja majd az eddigi munkaerőmozgások alapján, hogy azok a régi EU-tagok, amelyek nem halogatták az új belépők munkavállalóinak szabad beengedését, profitáltak a kelet-európai munkaerő odaáramlásából.
Eddig Finnország és Spanyolország jelezte, hogy meg akarja szüntetni a kelet-európai munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozásait, de ehhez mindkét államban először a parlament jóváhagyása szükséges. A régi uniós tagok közül csak három állam, Nagy-Britannia, Írország és Svédország szabadította fel teljesen már 2004. májustól az új tagországok állampolgárainak munkavállalását.
