Az Európai Unió 25 tagállamában mintegy 30 ezer fő megkérdezésével készült felmérés szerint a válaszadók a következő 12 hónapban leginkább a munkanélküliség miatt aggódnak, ezt szorosan az adott ország általános gazdasági helyzete iránti aggodalom követi, illetve a megkérdezettek húsz százaléka számít arra, hogy ez a családi költségvetésre is rányomja bélyegét.
Az EU problémái: munkanélküliség, gazdaság, bűnözés
Az országukra jelenleg váró két legfontosabb problémát firtató kérdésre az európai válaszadók mintegy fele a munkanélküliséget jelölte meg vezető problémának. Ezután következik a gazdaság jelenlegi állapota. Különösen magas ez az arány az új tagországokban, ahol tíz polgárból mintegy hat fejezte ki emiatt az aggodalmát.
Ennek ellenére az is elmondható, hogy 2003 óta először csökkent azon állampolgárok száma, akik a munkanélküliséget tekintik egyik fő gondnak. 2004 augusztusában még a megkérdezettek 46 százaléka számára jelentette a munkanélküliség a legfőbb gondot, és ez az arány 2005 tavaszára 50 százalékra nőtt.
A bűnözés került a harmadik helyre a problémák területén Európában, de az utolsó felmérés óta meglehetősen sokat változott az emberek véleménye. Az aggodalom az Egyesült Királyságban növekedett leginkább, míg Ausztriában mutatta a legnagyobb csökkenést. Nem meglepő, hogy a terrorizmus miatti aggodalom – a Londonban elkövetett júliusi merénylet hatására – az Egyesült Királyságban nőtt leginkább, ahol most a megkérdezettek 34 százaléka fejezte ki aggodalmát.
Az egészségügy is probléma a magyaroknak
A két legfontosabb problémát illetően a magyarok hasonlóképpen vélekednek a többi európai országgal. Igaz, az arányok tekintetében megelőzzük Európát, mivel itthon 50 százalék a munkanélküliséget, 34 százalék pedig a gazdasági helyzetet tekinti a legnagyobb gondnak jelenleg. A harmadik legnagyobb problémát a magyarok az egészségügyi ellátórendszerben látják, ami az európai átlag szerint a negyedik helyre szorult. A dobogós helyek után következik az infláció, a bűnözés, valamint a nyugdíjak.
Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok, valamint elsősorban a Budapesten élők pozitívabban ítélik meg helyzetüket, míg az idősebb generációk borúlátóbbak. Ez elsősorban a válaszadók általános életét, a háztartások anyagi helyzetét, valamint a saját munkavállalói helyzetet firtató kérdések esetén élesedik ki.
