Úgy nem lehet áldozatvállalást várni a hazai cégektől, hogy nem tudják, valójában minek az árát is kell megfizetniük – hangsúlyozta Parragh László, az MKIK elnöke, aki a kamara álláspontját ismertette a kormány egyensúly programjával kapcsolatban.
Jelenleg ugyanis úgy áll, hogy a megszorító intézkedések részletesen ismerhetők, a strukturális reform elemei viszont nem – vélekedett. Amennyiben a kormány legalább a reform ütemtervét közzé tenné, a kamara is azt kommunikálná tagjai felé, hogy ha nehéz szívvel is, de fogadják el a megszorító intézkedéseket – tette hozzá az elnök.
92 százalék megszorítás
A megbillent államháztartás rendbetételének szükségességét az MKIK évek óta következetesen szorgalmazza, így mindenképpen elismerés illeti a kormányt, hogy neki látott a költségvetés rendbetételének – árnyalt némileg az elnök. Ugyanakkor az „Új egyensúly program” rontja a gazdaság versenyképességét, a teljesítmény visszafogására ösztönöz, növeli az elvonásokat, felerősíti az inflációt, növeli a munkanélküliséget, csökkenti a keresletet, s tovább növeli a gazdaság bizonytalanságát, az MKIK álláspontja szerint.
Parragh úgy véli, az semmiképpen sem szerencsés út, hogy 2007-ben is az egyensúly javítás 92 százalékának fedezete adónövelés, s mindösszesen 8 százalékának fedezete kiadáscsökkenés. A kamara számításai szerint jövőre és 2008-ban a lakosság jövedelemszintjét 610 milliárd forinttal, a vállalkozásokét pedig 750 milliárd forinttal csökkentik a tervezett intézkedések, miközben a kiadások 104, illetve 148 milliárddal mérséklődnének. Nem ezt ígérték – fogalmazott az elnök, arra utalva, hogy korábban fele-fele arányban volt szó a bevételek növeléséről, illetve a kiadások csökkentéséről.
A kamara becslése szerint a megszorítások nyomán bekövetkező keresletcsökkenés GDP szintjében mért hatása együttesen a 3 százalékpontot is meghaladhatja. Mivel az adó- és járulékbevételek a GDP-nek nagyjából 40 százalékát adják, az elmaradó bevétel 220-240 milliárd forintra rúg érvel a kamara.
Az MKIK ezért azt javasolja, hogy a negatív hatású intézkedéseket jobban elosztva úgy kellene ütemezni, hogy hatásuk egy évben se haladja meg a GDP 2,5 százalékát, ami idénre 200-250, jövőre és 2008-ra 600-600 milliárdos „csomagot” jelentene szemben az évenként 1360 milliárddal.
Fukar vállalkozások
Parragh László kérdésre elmondta, hogy a tényleges államháztartási reformok jövő év eleji elindítása mellett lényegében elfogadhatónak tartanák azt is, hogy a 16 százalékos társasági adót plusz 4 százalék szolidaritási adóval fejeljék meg.
A FigyelőNet nem volt rest, és utánajárt, hogy hogyan is állnak a vállalkozások ezzel az adónemmel. Az adóhatóság tájékoztatása szerint, 2005-ben várhatóan 430 milliárd forint bevétel származott ebből az adónemből. Mivel a tavalyi adatok még nincsenek teljesen összesítve, az APEH arról tájékoztatta lapunkat, hogy 2004-ben 357 ezer darab társasági adóbevallást nyújtottak be a cégek, de közülük mindössze 121 ezer – tehát minden harmadik – vallott fizetendő társasági adó kötelezettséget.
A mikrovállalkozásoknál például a cégek 46,5 százaléka veszteséges vagy nullszaldós, a kis- és közepes vállalkozásoknál már jobb az arány, náluk csak minden ötödik mutatott ki veszteséget. Az is érzékletes szám, hogy a negatív vagy nulla ereményt kimutató társaságok megközelítőleg 7570 milliárd forint árbevétellel rendelkeztek.
2005-ben az adóhatóság több mint 21 ezer társasági adót is érintő vizsgálatot végzett, amelyek 17 százaléka zárult adó megállapítással. A 9,7 milliárd forint nettó adókülönbözet után 4,5 milliárd bírságot szabtak ki.
