A magyar gazdaság fejlődése 2006 első negyedévében valamelyest élénkült: a bruttó hazai termék 4,6 százalékkal nőtt a múlt év végén elért 4,3 százalékkal szemben. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 2,2 százalékkal, a közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal emelkedett. Az Ecostat megállapítása szerint a növekedés szerkezete egészséges, az egyensúlytalansági problémák nem a reálgazdaságban gyökereznek.
Romlott a befektetői bizalom
A makrogazdaság pénzügyi egyensúlya az elmúlt években nem a kormányzat által kitűzött célok szerint alakult. Az államháztartási mérleg tényleges hiánya jelentősen meghaladta a költségvetésben előirányzott mértéket, a fiskális fegyelem, illetve a költségvetés átláthatósága nem volt kielégítő, ez kedvezőtlenül hatott a befektetők bizalmára.
A makrogazdasági egyensúly megbomlásának jelentős a kockázata – állítja az Ecostat – a költségvetésnek, a vállalatoknak és a háztartásoknak ugyanis igen magas a külső forrásigénye. A 2006. első negyedévi folyamatok követték a múlt évi trendet, az év eddig eltelt részében felhalmozódott hiány jelentősen meghaladta az időarányosan elvárható mértéket.
Idén az ESA hiány a GDP 10,2 százaléka lehet
Az Ecostat előrejelzésében feltételezi, hogy az Új egyensúly program fiskális politikában tervezett intézkedéseit bevezetik és elkezdődnek az átfogó államháztartási reformintézkedések. Ennek fényében az Ecostat szerint a GFS hiány 2006-ban 2000 milliárd forint körül alakul, ami a GDP 8,7 százaléka.
A kormány által tervezett intézkedések hatására előre jelzett bevétel-többletek időbeli megoszlása bizonytalan. A bejelentett intézkedések megtakarító hatását 2006-ban 250-300 milliárd forintra becsüli az intézet. Számításaik szerint az idei ESA hiány elérheti a GDP 10,2 százalékát.
A 2007. évi hiány nagy bizonytalansággal prognosztizálható: pénzforgalmi szemléleten alapuló modellszámításaink szerint a jövő évi deficit a GDP 7 százaléka körül alakulhat, az ESA szerint elszámolt hiány a GDP 6,5-7 százaléka lehet.
Befektetői nyomás a pénzpiacokon
A költségvetési kiigazítás alapjaiban befolyásolhatja a monetáris politika feltételrendszerét, amely a legutóbbi lépésével – a június 19-i 25 pontos kamatemeléssel – elbizonytalanította a piacokat. Az Ecostat elemzése szerint 2006 második felében az infláció emelkedése, a fizetési mérleg javulása, a lakossági fogyasztás mérséklődése várható, miközben további befektetői nyomás lesz érezhető a pénzpiacokon.
A hatósági áremelések számításaik szerint 2006-ban 1,2 százalékponttal, 2007-ben további 2,3 százalékponttal emelhetik az éves infláció mértékét. Idén 3,3 százalékos drágulásra, a jövő évre 5-5,5 százalékos árindexet prognosztizál az Ecostat. Az intézet a stabilizációs intézkedések következményeként jövőre az inflációs cél fölötti áremelkedést vár. Az inflációs prognózis és inflációs cél közötti rés növekedése miatt jelentősebb kamatemelésre nem számít, és 2007 végéig nem lát lehetőséget monetáris lazításra. A forint árfolyama az Ecostat előrejelzése szerint az év végére erősödhet.
Bővülő export és beruházás
A külkereskedelemben 2006 első negyedében a kivitel 18,1 százalékkal, a behozatal 15,1 százalékkal bővült. 2006 egészében az export intenzív bővülésére számítanak: az árukivitel volumene 15 százalékkal, a behozatalé 12 százalékkal nőhet, 2007-ben viszont mind a kivitel, mind a behozatal bővülési üteme mérsékeltebb lesz.
2006 első negyedévében a beruházások jelentősen bővültek, volumenük 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fejlesztések magas ütemét döntő mértékben az állami beruházások biztosították, a növekmény csaknem 90 százalékát a szállítási ágazat fejlesztései tették ki. A termelő ágazatok beruházásainak volumene 10 százalékponttal elmaradt a tavalyitól, a közszolgáltató ágazatoké 20 százalékkal nőtt, jórészt az árvízvédelemre fordított kiadások miatt. Az első negyedévi folyamatok és az ismert feltételek alapján az Ecostat úgy látja, hogy a beruházások dinamikája 2006-ban 6-7 százalék közötti lesz. A 2007. évi folyamatok jelenleg csak főbb vonalaiban prognosztizálhatók; a beruházások jövő évi növekedési lehetőségét 6-8 százalék között.
Mérséklődő ipari fejlődés
2006 első felében az ipari termelés és az értékesítés dinamikája mindkét relációban meghaladja a korábbi évekét. 2006-ban az ipari termelés 7,5-8,5 százalék közötti ütemben fejlődik, 2007-ben pedig 4-5 százalékkal növekedhet.
Az építőipar 2006 évi fejlődése biztosítottnak látszik, 2007-ben a magas bázisra és a nagy értékű rendelések elmaradására tekintettel viszont az ágazat teljesítményének volumene csökkenhet.
A mezőgazdaság 2005. évi bruttó kibocsátása 9,4 százalékkal maradt el a bázisidőszakitól. A növénytermesztés teljesítménye 11,6 százalékkal, az állattenyésztés kibocsátása közel 6 százalékkal esett vissza. A nyersanyagok feldolgozása, az élelmiszeripar termelése csökkent, a kereskedelmi forgalom nőtt, a többletfogyasztás jelentős részét importból fedezzük. A termésbecslések szerint az idei termés alig marad el az előző évitől. A baromfiállományt pusztító madárinfluenza jelentős károkat okozhat az ágazatban.
A kiskereskedelmi eladások volumene 2005-ben 5,6 százalékkal nőtt, viszonylag egyenletes évközi eloszlással. A forgalom dinamikája az utolsó háromnegyed évben 6-6,5 százalék között stabilizálódott. 2006 első negyedévében a forgalom élénkülése folytatódott, volumene 6,3 százalékkal haladta meg a bázis időszaki szintet.
Fennmarad a vásárlási kedv
Az Ecostat 2006 hátralévő részében – a bérkiáramlás ütemének csökkenése, a korábbit meghaladó infláció ellenére – a vásárlási kedv fennmaradásával, az értékesítés bővülésével számol. A vásárlóerő korlátozásának hatása várhatóan az utolsó negyedévi forgalomban fog jelentkezni.
Az „Új egyensúly” program valamennyi foglalkoztatási csoportnál a reálbérek csökkenését vetíti előre az Ecostat szerint, de a tényleges hatást nehéz prognosztizálni, a kompenzáció köre és mértéke ugyanis még nem ismert – áll az elemzésben.
A reáljövedelem növekedési üteme vélhetően elmarad a reálkeresettől, 2006-ra 1-1,5 körüli reáljövedelem emelkedésre számít az Ecostat. Fogyasztáscsökkentő hatás várható az áfakulcs emelése, a 3 százalékkal emelt munkavállalói járulék és az adókedvezmények megvonása miatt. Az Ecostat várakozásai szerint ebben az évben a lakossági fogyasztás mintegy 2 százalékkal emelkedik. Idén a hitelfelvétel csökkenő tendenciájú lesz. A megtakarítások alig, míg a lakossági hitelállomány csak kisebb mértékben nő.
