László Csaba az MTI-nek a KPMG csütörtöki üzleti reggelijén elmondta: ez egy nagyon rövid és sok kérdést felvető törvényjavaslat. Tisztázni kell, kik lennének az alanyai, s pontosan mely kamattámogatásos hitelekre terjed ki. Úgy véli, érdemes a következményeken, a gazdasági hatásokon jobban elgondolkodni, ami esetleg indokolhatja az egész konstrukció felülvizsgálatát.
Óvatosnak kell lenni
Arról, hogy mit tartana jó megoldásnak, nem nyilatkozott. „Az nem az én dolgom, hogy kitaláljam, hogyan sarcoljuk meg a bankokat” – mondta. Szűkszavúságát továbbá azzal indokolta, hogy tőzsdei cégekről van szó, amelyek esetében óvatosnak kell lenni.
A hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra eredetileg két évre, 2005-re és 2006-ra kivetett úgynevezett bankadót (mértéke a társasági adóalap 8, vagy a kamatkülönbözet 6 százaléka) a kormány javaslata szerint 2007-től az állami kamattámogatás alapján fizetendő 20 százalékos járadék váltaná fel, amit csak a hitelintézetek fizetnének.
Bár az eddigi információk szerint nemcsak a lakáshitelekhez adott, hanem az üzleti hitelekhez adott kamattámogatás alapján is fizetni kellene, az új elvonási forma kiemelten sújtja a nagy támogatott hitelállománnyal rendelkező bankokat, amelyek közül kettő – az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank – tőzsdei cég.
Az FHB-t már megtépázta
A hír különösen az állam többségi tulajdonában álló FHB pozícióját rontotta erőteljesen, amelynek kereskedését kedden fel kellett függeszteni. A bank ugyanis most még gyakorlatilag egy lábon áll, univerzális bankcsoportját most építi ki.
Az állam egyes elemzők szerint a tulajdonában lévő, privatizáció előtt álló bank vagyonvesztése miatt közel akkora veszteséget szenved el, mint amekkora bevételre a kamattámogatás megadóztatása révén szert tesz, ha a parlament jelenlegi formájában elfogadja a javaslatot. Szakértők azt is kifogásolták, hogy ez a fajta elvonási mód erőteljesen beavatkozik a piaci versenybe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
