A VS.hu beszámolója szerint a rendezvényen Bátorfy Attila, a Kreatív újságírója bemutatta „Hogyan működött Orbán és Simicska médiabirodalma?” című tanulmányát. Az újságíró évekre visszamenően gyűjtötte és rendszerezte az állami médiaköltéseket, majd összehasonlította a 2010 előtti és 2010 utáni trendeket. A Fidesz-kormányzás óta több szempontból is jelentős koncentráció figyelhető meg az állami költések címzettjei között – a megbízások felét verseny nélkül, egyetlen indulónak osztották ki, a teljes összeg kétharmadát pedig három médiacég, az IMG, a Vivaki és a Bell & Partners nyerte el.
Bátorfy előadása után Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője kért szót. Szerinte a tanulmány rossz feltevésen alapul, 2002-ben a Heti Válasz, a Magyar Nemzet és a Demokrata még egyfajta „alternatív nyilvánosságot” jelentett, míg a másik oldalnak ennél tízszer több olvasója volt, ezzel a helyzettel kellett valamit kezdeni. Szerinte nincs semmi rendkívüli abban, ha egy kormány politikai médiát épít. Bátorfy erre úgy reagált, hogy az államnak nem dolga az adófizetők pénzén médiabirodalmat építeni, Borókai szerint viszont „álságos dolog” tagadni, hogy a politika pénzbe kerül.
Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője arról beszélt, hogy a jobboldalon érezhető bizalmatlanság van a médiával szemben, a jobboldali politikusok jelentős része nem fogadja el a média közeledését. A Fidesz médiaszocializációja egyenesen szörnyű, de ebben Balogh szerint vastagon benne vannak az 1990-es évek alapélményei, hogy úgy érezhetik, a média oda lökné vissza őket, ahonnan felemelte.
Szóba került a kudarcosan indult M1 hírcsatorna is a rendezvényen. Erről Murányi Marcell, a Népszabadság főszerkesztője mondta azt, hogy tipikus szocialista nagyberuházásról van szó, ami iszonyú rombolást jelent elsősorban a kormány megítélésében. Borókai szerint nagy hiba, hogy a legnépszerűbb közszolgálati csatornából csináltak rétegigényt kielégítő adót és az is, hogy fiatal embereket olyan helyzetnek tettek ki, amit nem tudtak megoldani. A Heti Válasz főszerkesztője azt mondta: míg a Hír TV-re 2002-ben jelentős igény volt, az M1 hírcsatornára nincs.
Murányi Marcell szerint az, amit „Simicska haragjának” neveztek, az valójában józan cselekvés, Borókai szerint viszont a „gecizés” maga az őrület, olyan feszítő indulat, ami váláskor is előjön az emberből.
