A tervezettnél mintegy egy órával hosszabb megbeszélésről mosolyogva távozó Gyurcsány Ferenc közölte: a konvergenciaprogram állásáról tájékoztatták a Monetáris Tanács tagjait. Járai Zsigmondot arra kérték, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is vegyen részt a program kidolgozásában annak érdekében, hogy azt az augusztus 31-i határidőig elfogadhassa a parlament.
Tudtak újat mondani
A kormányfő egyúttal meghívta Járai Zsigmondot a Konvergencia Tanács első, június 21-én megtartandó ülésére. Válaszában a jegybankelnök hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy a jegybank vezetője tagja lesz a Konvergencia Tanácsnak, de mint mondta, szívesen közreműködik a programban. Ezzel kapcsolatban hozzátette: Gyurcsány Ferenc és Veres János tudott neki újat mondani a magyar gazdaság helyzetéről, de arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy pontosan mivel okozott számára meglepetést a kormányfő és a pénzügyminiszter.
Közös akarat
A tárgyalás célja Gyurcsány Ferenc elmondása szerint az volt, hogy a jegybankkal közösen alapozzák meg a konvergenciaprogramot, és az ország jövőjét meghatározó legfontosabb dolgokban egyetértésre jussanak. Konzultációra, párbeszédre, együttműködésre van szükség – fogalmazott a miniszterelnök – és erre a jegybank részéről is érezhető a közös akarat.
Jegybanki kritikák
Járai Zsigmond ugyanakkor azon véleményének adott hangot, mely szerint „nem jó irányba mennek a dolgok”, a már elfogadott megszorító intézkedések és adóemelések csökkentik az ország versenyképességét és emelik az inflációt. A jegybankelnök továbbá úgy vélte, hogy „hivatalosan is ideje volna feladni” az euró bevezetésnek 2010-es céldátumát.
Válaszában a miniszterelnök dátum említése nélkül azt mondta, hogy elvi vita van az MNB és a kormány között arról, hogy mennyire drasztikusan kell a szociális ellátórendszerek kiadásait csökkenteni az euró bevezetése érdekében. Előbb az egyensúlyi helyzetet és a tartós növekedést kell megteremteni, utána foglalkozunk az euróval – hangsúlyozta Gyurcsány.
Ritka kézfogás
Járai Zsigmond és Gyurcsány Ferenc meglehetősen ritkán tart szűkkörű hivatalos konzultációt, legutóbb 2005 januárjában ültek össze a Monetáris Tanácsba jelölendő új személyek egyeztetése végett. Azóta és azt megelőzően is inkább csak a sajtó útján üzentek egymásnak, különösen a jegybankelnöknek volt több emlékezetes megszólalása – az esetek többségében nem elismerő hangnemben.
Tavaly nyáron például azzal került a lapok címoldalára, hogy határozottan kijelentette: „hazánk a mutyizók országa lett”, 2005 novemberében pedig egy vidéki rendezvényen az ikerdeficit kapcsán vészjóslóan úgy vélte, Magyarország „gazdasági káoszhoz” közeledik. Idén május elején már nem csak a magyar gazdaságot, de a demokráciát is féltette az MNB elnöke, a hónap végén pedig a maastrichti kritériumok teljesíthetősége kapcsán bírálta a kormányt, mondván annak „halvány fogalma sincsen, mi történik a költségvetéssel”. A Konvergencia Tanácsról nemrégiben pedig úgy nyilatkozott, hogy az egy kormányzati bábszervezet, amelyben nem kíván szerepet vállalni.
Időről-időre azért a kormányfő vagy kormányának tagjai sem hagyják szó nélkül az efféle bírálatokat, tavaly februárban például még Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter vonta kérdőre a jegybank vezérét, 2005 novemberében pedig Gyurcsány Ferenc „szomorúnak és szokatlannak” ítélte Járai épp aktuális kirohanását.
A mostani találkozón viszont épp a nyílt párbeszéd szükségességét hangsúlyozta a miniszterelnök, és erre válaszul Járai, bár kritikáit ezúttal sem rejtette véka alá, közreműködőnek mutatkozott.
