Az érintett vállalkozások nem Libanonnal kötnek üzleteket, hanem Izraellel, Bejrút azonban a magyar–izraeli kereskedelem meghatározó átrakóállomásaként szolgál nekik. A „libanoni út” éves forgalmát 40-60 millió dollárra becsülik. Az importcégek Libanonon keresztül juttatják el az Izraelből származó árut Magyarországra. Ám a helyi struktúra szétrombolásával ez a csatorna elzáródott.
A kitérőre azért van szükség – írja a lap –, mert az Európai Unió Izraellel szemben kereskedelmi korlátozásokat tart érvényben, a libanoni árukat viszont könnyen be lehet hozni a közösségbe. A libanoni export legkedveltebb célállomása az ország egykori gyarmattartója, Franciaország.
Libanonban emellett jóval könnyebb a cégalapítás, és kisebb az adminisztrációs teher, nem is beszélve arról, hogy némi kenőpénz fejében bármi elintézhető. A magyar cégek elsősorban vegyi és műanyag árut, továbbá alapanyagokat szállítanak Izraelbe, visszafelé jobbára agrártermékeket, például olajbogyót, gyümölcslevet, továbbá kóser termékeket.
A kereskedelmi kamaránál a Magyar Hírlapnak elmondták, hogy tudnak a „libanoni útról”, szerintük több tucat cég érdekelt ebben.
