2005-ben – előzetes adatok szerint – a kivitel volumene 11 százalékkal, a behozatalé pedig 5 százalékkal nőtt 2004-hez képest. Folyó áras adatokból számítva kisebb ütemkülönbség mutatkozik: az export forintértéke 10, az importé 7 százalékkal bővült, a növekedés üteme euróban mérve 11, illetve 8 százalékos volt. A külkereskedelmi mérleg 283 milliárd forinttal (1075 millió euróval) javult, hiánya 704 milliárd forintot (2839 millió eurót) tett ki. A kivitel 76-24, a behozatal pedig 68-32 arányban oszlott meg az Európai Unió tagállamai és az unión kívüli országok között. A cserearány – a kivitel és a behozatal árszintjének ellentétes irányú változása mellett – 2 százalékot meghaladó mértékben romlott.
2005-ben – összhangban a világkereskedelmi folyamatokkal – a magyar külkereskedelem a megelőző évinél mérsékeltebben növekedett. Az éven belül a forgalom első félévi növekedési ütemét – különösen importban – jelentősen befolyásolták a csatlakozással összefüggésben jelentkező ún. bázishatások, amelyek az export-import olló kivitel javára történő szétnyílásában, és a mérleg nagyfokú javulásában mutatkoztak meg. Az első félévben – a kivitel 8, a behozatal 2 százalékos értéknövekedése mellett – az egyenleg 302 milliárd forinttal javult. A második fél évben ezzel szemben az export és az import közel azonos mértékű (12, illetve 11 százalék) növekedése a deficit 19 milliárd forintos növekedését idézte elő.
Szénhidrogének vitték a prímet
A kivitel forintárszintje közel 1 százalékkal csökkent, a behozatalé mintegy másfél százalékkal nőtt, s így a cserearány valamivel több mint 2 százalékkal romlott. A kedvezőtlenebbé váló cserearány meghatározó tényezőjét az energiahordozók áralakulása jelentette. Importban a földgáz forintárszintje 28, a kőolajtermékeké 36, a nyers kőolajé pedig 42 százalékkal lett magasabb, s az árufőcsoport áralakulása összességében mintegy másfél százalékponttal hatott a cserearányromlás irányába.
A forint árfolyama másfél százalékkal erősödött, amelyen belül az euróhoz és a dollárhoz viszonyított felértékelődés mértéke azonos volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban pedig 3 százalékkal nőtt.
