E kiváltságok a gyógyszerész dinasztiák kialakulását és megélhetését szolgálják, ám erősen korlátozzák a versenyt. Ezért a patikusok törekvése érthető, de érdekeik ezúttal nem esnek egybe a betegek érdekeivel. A fogfájós állampolgárnak az az érdeke, hogy minél gyorsabban, minél könnyebben és minél több helyen jusson hozzá a fájdalomcsillapítóhoz. Igaz, a gyógyszer speciális termék, de éppen ezért szorították korlátok közé a nagy- és kiskereskedelmi árrést; a fogyasztásra ösztönző árverseny, az „akciózás” tilos, a reklám korlátozott. A fejfájás elleni tabletta benzinkutaknál való forgalmazásának tiltását azonban semmi sem indokolja, és az unió sem nézi jó szemmel.
A tervezett változtatások és a kis vidéki patikák nehéz helyzete között nincs szoros összefüggés, hiába próbálják egyesek ezt elhitetni. Nem fognak gombamód szaporodni a patikák a néhány ezres falvakban, ahol a jelenlegi egyetlen gyógyszertár is alig él meg. Ugyanakkor a helyi nyugdíjas sem fog elbiciklizni a legközelebbi benzinkúthoz, hogy ott ugyanannyiért vegye meg a C vitamint, tehát nem emiatt megy csődbe a patika. A nagyobb városok forgalmas helyein viszont sok új gyógyszertár fog nyílni. Nem életszerű, hogy a legjobban menő fővárosi bevásárlóközpontban egyetlen patika sincs, mert néhány száz méterre van egy másik. Most majd lesz több is. Helyreáll a rend, ott lehet majd gyógyszert kapni, ahova egyébként is bevásárolni járnak az emberek. A liberalizáció a kétezer magyar patika közül annak a mintegy százötvennek a tulajdonosát zavarja igazán, akik évente több mint félmilliárd forintos forgalmat érnek el.
Ők most szolgáltatási versenyre kényszerülnek. Lesznek patikák, ahol nem kell majd napokat várni bizonyos gyógyszerek beszerzésére, ahol egy nap helyett egy óra alatt keverik ki a kenőcsöket, és az intim terméket kérő vevő szavait nem hallja majd a sorban mögötte álló, nyakába lihegő betegtárs.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
