Az ülés hétfőn 13 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a szokásos interpellációs időszak következik. Az Országgyűlésnek ezután több mint tucatnyi előterjesztésről kell döntenie – egyebek mellett változhat a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás, törvényt fogadhatnak el a közadatok újrahasznosításáról, valamint jogszabályokat módosíthatnak a gyermekbarát igazságszolgáltatás érdekében.
Kedden elsőként az adózást érintő törvénymódosításokról kezdődik általános vita. A képviselőknek ezután kell tárgyalniuk a pénzügyi tranzakciós illetékről, valamint a biztosítási adóról szóló javaslatot. A kormány május 9-ei ülésén fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, továbbá az energiaellátók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, az adófizetésre kötelezettek bővítését.
A második ülésnap végén a termékek piacfelügyeletéről szóló javaslathoz szólhatnak a képviselők. A kormány ebben azt kezdeményezi, hogy továbbra is elsősorban a gyártó legyen köteles gondoskodni a termék biztonságáról, ugyanakkor az importőr és a forgalmazó se hozhasson forgalomba a használóra veszélyt jelentő árut.
A parlament csütörtökön a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő törvények módosításáról szavaz. Az Országgyűlés pénteken szavazott azokról a módosító javaslatokról, amelyek az Alkotmánybíróság decemberi döntése nyomán beterjesztett médiaszabályozási csomaghoz érkeztek. Egy ekkor elfogadott módosító javaslat értelmében a jövőben nem terheli szerződéskötési kötelezettség egy lezárt pályázat végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát. A hét utolsó vitáján az egyes család- és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló kormányzati előterjesztésről tárgyalhatnak a képviselők.
