Három-négy hete szakadtak meg a kormánnyal az elektronikus útdíj bevezetéséről folytatott egyeztetések, amelyeken a magyar fuvarozók kompenzálásáról is szó volt.
Az első Széll Kálmán terv azzal számolt, hogy a használatarányos útdíj bevezetését követő első teljes évben mintegy 45 milliárd forint többletbevétel várható a matricás rendszerhez képest. Az április végén bemutatott Széll Kálmán terv 2.0-ban viszont már 150 milliárdos előirányzat szerepel – ismerteti a lap.
Az útdíjtervek részleteivel még nem állt elő a kormány, így egyelőre csak találgatni lehet, hogy a megtriplázott előirányzatból mennyit hozhat az, hogy nemcsak a gyorsforgalmi utak, hanem a főútvonalak használata is díjköteles volna, illetve mennyit az, hogy a korábban kilométerenként 20 forint körülire kalkulált díj végül magasabb lesz. Nem kizárt az sem, hogy mindössze pongyola megfogalmazásról van szó, és a 150 milliárd valójában nem a többlet-, hanem a teljes útdíjbevétel, és így nem a 45 milliárdhoz, hanem ahhoz az egyébként sokszor emlegetett százmilliárdos tételhez kell viszonyítani, ami a személygépkocsikra számított 30 milliárd és a tehergépjárművekre kalkulált 70 milliárd forintnyi elektronikus útdíjas bevételből állt volna össze – írja a lap.
A hazai fuvarozók azt szeretnék elérni, hogy a tőlük beszedett többletdíjak mintegy felét forgassák vissza a szektor versenyképességének javítására. Ez azt jelenti, hogy több tízmilliárd forintra rúghat a kompenzációs igény. A matricafelhasználási adatok alapján ugyanis az MKFE úgy kalkulál, hogy a fuvarozók által befizetett úthasználati díjak valamivel több mint fele a külföldieket, a fennmaradó rész a hazai vállalkozásokat terhelné. A fizetős úthálózat pontos meghatározása nagymértékben befolyásolja ezt az arányt. Nem mindegy például, hogy díjköteles lesz-e a településeket elkerülő utak vagy az autópályák felhajtó szakaszainak használata is – mondta a főtitkár.
