Nem kell médiagurunak lennie ahhoz, hogy egy élelmiszerbolt vezetője belássa, mekkora üzleti lehetőség van abban, ha a focimeccs szünete előtt 10 perccel, kifejezetten csak a közelben élők tévéképernyőjén megjelenhet: hűtött, akciós sörrel várjuk önt és barátait, mi is a hazaiaknak szurkolunk. A sárga gomb kétszeri megnyomásával pedig akár rögtön meg is rendelheti a sört, s azt 20 percen belül kiszállítják. Az ilyesfajta, pontosan célzott reklámokról ma a kereskedők vagy szolgáltatók csak álmodoznak, pedig a technológia gyakorlatilag készen áll.
INDULÁS ELŐTT. „Az óriásplakátokra nem lehet rákattintani, és a tévéreklámokban is hatalmas a vakszórás, ami a hirdetőnek felesleges kiadás, a nézőnek pedig kifejezetten zavaró, ha számára érdektelen reklámokat kell néznie” – magyarázza Végvári Imre, az Arcus Interactive Group kommunikációs igazgatója, hogy milyen hátrányai vannak a ma megszokott hirdetési módoknak az internet alapú televíziózással szemben. A szakember szerint azonban még 2-3 évet várni kell, mire az intelligens IP televíziózás széles körben elterjed, és az ügyfél életkorának, vásárlási szokásainak vagy érdeklődési körének megfelelő reklámokat fog kapni. Innen pedig már csak egy lépés, amikor a reklámokra reagálva gombnyomással lehet vásárolni a TV Shopból.
A T-Online, a TvNet, a Pantel, az Actel, és más cégek az elmúlt hetekben egyaránt jelezték, hogy ősszel, vagy az év vége felé piacra dobják a szélessávú internetkapcsolaton alapuló tévés csomagjaikat. A T-Online például lapunk megjelenésével egy időben jelenti be, hogy az eddigi pár tucat készülék bevonása után szélesebb körben is tesztelni kezdi a rendszerét. A Magyar Telekom leányvállalatának indulása a piaci viszonyok átrajzolását vetíti előre, hiszen a telefonvonalon ezentúl tévéadás is érkezhet, vagyis a telefoncégek e téren is versenyre hívhatják a kábeltévés szolgáltatókat, élesedhet a Magyar Telekom és a UPC közti rivalizálás.
JOGDÍJAS KÉRDÉSEK. Ugyanakkor a fenti intelligens IP TV szolgáltatások megjelenését döcögőssé teheti, hogy a szabályozási kérdések és a rövid távú piaci érdekek egyelőre az újdonság ellen hatnak, annak csak részleges bevezetése kezdődik el. Az internetes szabvánnyal továbbított televíziós csomagok ugyanis jogilag kábeltévének minősülnek, tehát minden vonatkozó szabályozás itt is érvényes. „A piaci bevezetés elején a tartalomszolgáltatónak még jól is jöhet, hogy kábeltévének minősül az IP TV, mert meglévő jogainkat nem kell újratárgyalni minden jogtulajdonossal, ami tovább lassíthatná a folyamatot” – világít rá Schönleber Zoltán, az RTL Klub stratégiai igazgatója. Az IP TV adásokra ugyanis speciális, internetes sugárzási jogokat kellene vásárolni. Ezek ráadásul drágábbak, mint a hagyományos jogok, mégpedig azért, mert elvileg célzottabban, így jobb feltételekkel értékesíthetők a reklámok. Ezt viszont a műsorokat licencbe adó nyugat-európai és amerikai cégek is kezdik felismerni. Így kezdetben várhatóan csak az online videotéka jellegű szolgáltatások lesznek elérhetőek, mert ezek nem minősülnek interaktív tartalomnak.
ÚJ LOGIKA. Nem hisz a piac gyors reakcióiban Végvári Imre sem. Szerinte ez az üzlet más logikát, a jelenlegitől teljesen eltérő megközelítést kíván, s a nagy hirdetők, a nagyobb ügynökségek és a televíziók csak lassan mozdulnak az újdonság irányába. A jelenlegi tv-technológiára jellemző hirdetői logika helyett az interneten már bevált, interaktív reklámeszközöket kell kihasználni ezen a vadonatúj csatornán is.
 |
Netreklámok
MIÓTA MÉRIK? A TNS Media Intelligence 2005 januárja óta rögzíti az internetes hirdetéseket a legnagyobb portálok és site-ok tulajdonosainak bevallásai alapján.
MEKKORA KÖRBEN? Az adatok az internetes piac közel 70 százalékát fedik le.
MELY CÉGEKNÉL? A jelenlegi adatszolgáltatók: • Adnetwork • Axel Springer Online • Habostorta.hu • HVG Online • Index.hu • Napi Online • Origo.hu • Ringier Online • Sanoma Online |
|
|
|
|
