“Még békés és normális időben is kívánatos néha, hogy frissítsük vagy teljesen újraindítsuk a rendszert, amelyben élünk. Válság idején ez szükségessé válik” – írta Kovács Zoltán, hangsúlyozva, hogy az ország most ilyen pillanatot él át, s a kormány azért alakítja át határozottan az intézményi és gazdasági infrastruktúrát, hogy felkészüljön a 2012-ben és az azon túl várható nehéz kihívásokra.
Rámutatott, hogy több, az új alkotmány hatályba lépése előtt elfogadott új törvény, így a központi bank struktúrájáról, a választási rendszer reformjáról rendelkező, valamint az egyházügyi törvény vitát váltott ki. Az államtitkár szerint a bírálók ezeket az intézkedéseket a hatalom megragadásának állítják be, ami – függetlenül attól, hogy hasonló struktúrák és felügyeletek léteznek az EU más országaiban is – a lényeg tökéletes félreértése.
Kovács Zoltán szerint a határozott intézkedések célja az előző kormány által hátrahagyott zűrzavar eltakarítása, valamint annak megakadályozása, hogy ilyesmi ismét előfordulhasson. “Miként Európa-szerte más kormányok, egyszerűen a nemzeti érdekünknek megfelelően járunk el, sürgősen, hogy biztosítsuk állampolgáraink gazdasági jövőjét a válság pillanatában. Ez kemény döntéseket jelent, ahogy minden EU-tagállamban. A félmegoldás itt kevés” – írta.
Mint fogalmazott, a kormány világos felhatalmazást kapott arra, hogy véget vessen az országban 1989 óta uralkodó bizonytalanságnak, lezárja a posztkommunista időszakot, és Magyarországot teljes mértékben demokratikus és törvényesen kormányzott partnerként az új Európa vonzáskörébe terelje.
“Reformjaink tervezete az ország új alkotmánya, az alaptörvény, amely tükrözi a magyar emberek értékeit és törekvéseit, és ez az első ilyen dokumentum a kommunisták által 1949-ben az ország nyakába varrt “ideiglenes” alkotmány óta” – írta Kovács Zoltán, aki szerint az új alkotmányt a média széles körben hamis színben mutatta be.
Abszurdnak nevezte azt az állítást, miszerint a kormány az alapvető szabadságjogokat veszélyezteti azzal, hogy az ország nevét Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta, vagy mert olyan rendelkezéseket hoz az abortusszal és a házassággal kapcsolatban, “amelyek egészen a közelmúltig normálisak voltak az egész nyugati világban, és Amerika nagy részén még mindig normálisak”.
Kovács Zoltán egyebek közt rámutatott, hogy a kormány szigorú szabályozást vezet be az államadósság korlátozása érdekében és azt megakadályozandó, hogy bármely jövőbeni kormány újra csődbe juttathassa országot. Kifejezte meggyőződését, hogy a kezdeményezett választási reform meg fog felelni a magyar emberek kívánalmainak.
Mint írta, a legtöbb nyugat-európai országgal ellentétben a magyar állami intézményeket soha nem vitatták meg az országban vagy pedig nem Magyarországon döntöttek róluk. A parlament ezért minden, az alkotmányban említett “sarkalatos törvényt” egyenként vitatott meg és fogadott el, s ahogy a jóváhagyásukhoz, a visszavonásukhoz is kétharmados többségre lesz szükség.
Az államtitkár szerint a legutóbbi időközi választások azt bizonyítják, hogy a kormány megőrizte a közvélemény támogatását, s hogy az összehangolt kísérletek ellenére, amelyek célja, hogy a tömeges tiltakozást mindennapos jelenségként állítsák be, Magyarország ma egyike a legstabilabb demokráciáknak Közép-Európában. “A magyarok a jelentős rendszerfrissítést nem kényszer hatására, hanem saját szabad akaratukból választották” – írta Kovács Zoltán.
“Együtt tudunk élni a bírálattal, de a reformjaink hamis beállítása választ követel. Úgy gondoljuk, hogy amikor távozunk majd hivatalunkból, ahogy azt egy nap majd meg kell tennünk, a magyarok hálásak lesznek alkotmányos örökségünkért, amely lehetővé teszi számukra, hogy átlátható és tisztességes eljárások révén olyan kormányt válasszanak, amely egyértelműen az ő érdekeiket képviseli” – fogalmazott az államtitkár.
A választási törvényt taglalva Kovács Zoltán kitért arra, hogy az 1918 után elvesztett területeken a magyarok kisebbségbe kerültek, gyakran hátrányos megkülönböztetés áldozataivá váltak s megfosztattak nemzeti identitásuktól. Úgy döntöttünk, hogy felajánljuk nekik az állampolgárságot – írta a kommunikációs államtitkár.
Emlékeztetett rá, hogy a döntés vitatott, de nem példa nélkül álló. A román kormány felajánlotta az állampolgárságot a moldovai románoknak, Németország pedig jogosultnak tekinti a német állampolgárságra a csehországi, a szlovákiai és a romániai németeket. Rámutatott, hogy a külföldön élő állampolgárok választójoggal való felruházása sem egyedülálló: az EU 27 tagállamából 24 lehetővé teszi számukra, hogy a pártlistákra szavazhassanak.
Az államtitkár hangsúlyozta: nem kérdéses, hogy Magyarország tiszteletben tartja szomszédjai területét és szuverenitását, és azt kívánja, hogy a magyar kisebbségek lojális és hálás polgárai legyenek azoknak az országoknak, ahol élnek, “mint ahogy ugyanezt kívánjuk a hazai kisebbségeinktől, akik maguk is hasonló választójogot kaptak”.
Kovács Zoltán szerint a magyar kormány azzal, hogy korlátozni kívánja az állami támogatásra jogosult egyházak számát és jellegét, aligha veszélyezteti a vallásszabadságot. A kormány nem tiltja a szabad vallásgyakorlást, és a javasolt eljárás lehetővé teszi a hivatalos elismerést, amennyiben az adott egyház megfelelő támogatással rendelkezik. Az államtitkár leszögezte, hogy a magyar államnak jogában áll meghatározni a hivatalos elismerés és az ezzel együtt járó állami támogatás kritériumait.
