A magyar gazdaság jelenlegi növekedési potenciálja 2 százalék, amihez az európai uniós források 1,5 százalékkal járulhatnak hozzá, s ehhez társulhat a bizalom, mint további 1,5 százalékos növekedési tényező – mondta Csaba László közgazdász professzor a Szabad Európa Központ Magyarország többre képes című konferenciáján.
Az akadémikus emlékeztetett: a gazdaságkutató intézetek ősszel még 2-3 százalékos növekedést jeleztek 2009-re, az utóbbi hetekben készült prognózisaik viszont túlzó pesszimizmust sugallnak.
Alábecsülték az export-teljesítményt
A szokásos gazdasági prognózisok több éves adatokra épülnek, a legújabbak viszont csak az utolsó negyedévet vetítik előre – figyelmeztetett a CEU professzora, aki szerint a jelenlegi válság nagyrészt lélektani jellegű.
Az ország exportteljesítményét az utóbbi tíz évben folyamatosan alulbecsülték, noha a kivitel 60 százaléka olyan gép- és berendezésexportból áll, amely nem a fogyasztókhoz, hanem a vállalati végfelhasználókhoz kerül – mondta Csaba László, aki nulla körüli gazdasági növekedést vár 2009-ben plusz-mínusz egy százalékos eltérés mellett.
Az akadémikus szerint ugyanakkor a legnagyobb gond a gazdasági növekedés lassulása, hiszen már 2004-2006 között is csak expanzív költségvetési politika mellett sikerült fenntartani a négyszázalékos GDP-növekedést. Csaba László a stagflációt, azaz a stagnálás melletti inflációt nevezte a válság igazi veszélyének s azt javasolta, hogy Magyarország mielőbb tűzze ki az euróbevezetés céldátumát.
Be kell vezetni az eurót
Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke szerint a lehető leggyorsabban be kell vezetni az eurót Magyarországon, de ehhez széles gazdasági, politikai, társadalmi támogatásra van szükség. Nem nevezett meg céldátumot az euró bevezetésére Szapáry György, de véleménye szerint akkor érdemes dátumot mondani, amikor a gazdaság már jó úton halad a maastrichti kritériumok teljesítése felé.
Előadásában a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke példaként az eurót bevezető Szlovákiát említette, ahol már 2008-ban, az ERM-2 (az euró előszobájának nevezett) rendszernek köszönhetően is stabil volt a korona árfolyama, szemben a forinttal, a lengyel zlotyval, vagy a román lejjel, mivel az említett valuták árfolyama egyrészt leértékelődött, másrészt erősen ingadozik.
Előadásában arról beszélt a jegybank korábbi alelnöke, hogy Magyarország 2002 óta nem képes felzárkózni az Európa Unió átlagos egy főre eső GDP mutatójához, noha a cél a felzárkózás gyorsítása lenne.
