Az áldozatként hullajtott vérből mindig élet sarjad, a gyásznak pedig „az élet felé kell fordulnia” – hangoztatta a köztársasági elnök a Vas megyei Rátóton az aradi vértanúk napján elmondott beszédében. Mint mondta, az 1848-49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése.
A köztársasági elnök Rátóton abban az emlékparkban mondta el beszédét, ahol a hagyomány szerint 1861-ben a haza bölcse, Deák Ferenc ültetett tizenhárom tölgyfát az Aradon kivégzett mártírok emlékére, és ahol az országban egyedülálló módon valamennyi aradi vértanú nevét külön díszsíremléken örökítették meg.
Véleménye szerint 1848-49 és a Deák Ferenc által szorgalmazott kiegyezés azt is üzeni számunkra, hogy nem önfeladást jelent a gyászt életerővé, a csatavesztés tanulságait győzelemmé formálni. „Épp ellenkezőleg. Ez a dolgunk, mert van, amikor halni kell a hazáért, és van, amikor élni és tenni kell érte” – mondta a köztársasági elnök.
A megemlékezés résztvevői a Szózat eléneklése után a rátóti Széll-kastély kertjébe vonultak, ahol Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke az egykori miniszterelnök munkásságát méltatta.
„A mártír tábornokok állnak a győztes oldalon”
Bár nekik a bitó vagy a golyó jutott, a történelem bebizonyította, a mártír tábornokok állnak a győztes oldalon – ezt Rétvári Bence, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mondta az Aradon tartott megemlékezésen.
A fegyvereket elsütő katonákra, a tűzparancsot kiadó elöljárókra ma már senki sem emlékezik, itt azonban a látszólagos legyőzöttek sírjától nem olyan messze száz számra gyűlünk össze – mondta a politikus az 1848-49-es szabadságharc 163 évvel ezelőtt kivégzett tizenhárom tábornokának tiszteletére rendezett megemlékezésen az aradi Szabadság-szobornál.
Ezeknek az embereknek a sírja lehetett volna a magyarságé is, 163 év távlatából visszanézve azonban a nemzet védőfalaivá váltak. A magyar nemzet úgy is összetart, hogy a nemzet határai nem esnek mindenütt egybe az ország határaival – mondta a politikus.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette, büszkék vagyunk a múltra, a magyar szabadságharcra, erőt és hitet merítünk belőle, hogy a mában élő és a jövőt tervező nemzedékünk ne tévesszen utat és célt.
A nemzet értékei szilárd múlton állnak, s nekünk kötelességünk gyarapítani ezeket az értékeket, nem elég megőriznünk, ápolnunk, hanem gazdagítani kell a mában és beépíteni a holnapban – mondta. A 21. század kihívásai csak részben különböznek a 19. század nemzetalkotó időszakáétól: ma is szabadságot, testvériséget és egyenlőséget akarunk. A szabadság iránti törekvésünk ma sem mások ellen irányul – fogalmazott a politikus.
