Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára kifejtette: azt, hogy Magyarország 2010. január 1-jével az agrártámogatásban az új szisztémát akarja alkalmazni, augusztus 1-jéig kell jeleznie az EU-nak. Az áttérésről hosszú hónapokon keresztül politikai és szakmai vita folyt, a kormány a héten döntött az SPS 2010. január 1-jei bevezetéséről.
Az SPS bevezetésének megítélésében erősen megosztott az agrárágazat. A múlt héten 15 mezőgazdasági szervezet nyílt levélben kérte az Alkotmánybíróságot (AB) arra, hogy ne halogassa tovább a döntését az SPS alkotmányosságával kapcsolatban.
A szervezetek közös levelükben – amelyet többek között a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyar Agrárkamara is aláírt – úgy vélték: az SPS bevezetésének újabb elhalasztása pótolhatatlan károkat okozna a mezőgazdasági termelőknek. Az SPS támogatói szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket, mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben.
Ezzel szemben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetségbe (MAÉT) tömörült tíz agrár-érdekképviseleti szervezettel együtt a bevezetés ellen érvelt.
Véleményük szerint a rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor több milliárd forint többletköltséget igényel, és az átállás bizonytalanságot, nehézséget okoz az egész magyar mezőgazdaságban. Attól is tartanak, hogy a rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése, és a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul, kettős földár- és kettős földbérleti díj rendszer alakul ki, amivel a vidék a spekuláció terepévé válna.
