A büntetés-végrehajtás ellehetetlenüléséhez vezet az új büntetőpolitika – jelentette ki Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. Hangsúlyozta: a szigorodó büntetőpolitika következményeként nő a börtönnépesség, gyakoribbak a letöltendő szabadságvesztések, hosszabbodik a büntetések időtartama.
Nem lehet a büntetés-végrehajtást magára hagyni, ebben a helyzetben az állam nem vonulhat ki a területről. Ha kis lépésekkel is, de el kell mozdulni a jelenlegi helyzetből, amelyben esetenként a kínzáshoz közel álló viszonyok figyelhetők meg. A legsúlyosabb probléma a zsúfoltság, de régóta megoldásért kiált a börtönegészségügy, és megoldatlan az utógondozás – sorolta a terület legégetőbb problémáit a biztos.
Hozzátette: Japánban egyetlen börtön több pszichológust alkalmaz, mint az egész magyar büntetés-végrehajtás.
Bedugult a rendszer
Szabó Máté elmondta: amikor fél évtizede hivatalába lépett, a kelet-magyarországi börtönökben már érzékelhető volt a túltelítettség, mára Győrben is rossz a helyzet. „Az egész rendszer bedugult” – jegyezte meg az ombudsman, hozzáfűzve: az idegenrendészet egyes szálláshelyein még rosszabb a helyzet, Nyugat-Európában pedig a jogvédők számára már ez a központi kérdés.
A zárkák is dugig vannak
Csóti András vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka elmondta: átlagosan 140 százalékos a börtönök telítettsége. Kedden reggel összesen 17 622 fogvatartottat őriztek a büntetés-végrehajtás intézményeiben. A zsúfoltságon bezárt intézmények újranyitásával próbálnak enyhíteni, ilyen például a Gyorskocsi utcai vagy a solti objektum, és felmerül új büntetés-végrehajtási intézmény építésének lehetősége. Ez a kérdés különösen a speciális elhelyezést igénylő, életfogytiglanra ítéltek esetében válik egyre fontosabbá.
Jelenleg mintegy 230 életfogytiglanra ítélt tölti büntetését, és van 21 tényleges életfogytiglannal sújtott is, aki a jogerős ítélet szerint már soha nem szabadulhat. Őket Szegeden helyezték el. Becslések szerint évente három-öt új, tényleges életfogytiglanra ítélt érkezhet a büntetés-végrehajtás intézményeibe, a nemzetközi gyakorlat szerint pedig ötvennél több egy objektumban nem helyezhető el – tette hozzá a szakember.
Az országos parancsnok egy szakmai körökben szállóigévé vált mondást idézett: nem szeretne olyan országban élni, amely a büntetés-végrehajtására büszke, de olyanban sem, amelynek szégyenkeznie kell emiatt.
Az FN24 munkatársai nemrég ellátogattak Magyarország egyik legmodernebb és egyik legkorosabb börtönébe. A márianosztrai és a veszprémi intézetben készült riportokat itt és itt találja. Ha pedig kihagyta volna a rabok utolsó menedékéről szóló írásunkat, ide kattintson!
