Sem pénz
Támogatja az Európai Unió szükség esetén a kelet- és közép-európai térségben fekvő tagországait, de elsősorban eseti, országonkénti alapon, mert minden egyes tagállam helyzete különböző – így foglalta össze Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, az EU soros elnöke és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján a kötetlen EU-csúcson kialakult véleményt.
Az EU semmilyen tagországot nem hagy meginogni…, de a társági megközelítést elvetettük – közölte Topolánek. Hasonlóan nyilatkozott a kötetlen uniós csúcs után Merkel német kancellár is, aki szerint térségünk egyes tagállamainak gazdasági helyzete különböző.
Csoportkép az EU állam- és kormányfőiről (Fotó: MTI)
A Gyurcsány Ferenc által javasolt külön támogatás elvetését előrevetítette, hogy térségünk országai sem álltak a magyar kormányfő ötlete mellett. Andrus Ansip észt kormányfő például közölte: „nagyon ellenzi”, hogy egymástól elkülönülő országcsoportokat hozzanak létre az EU-n belül, és Észtország jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkezik. Állítólag Szlovákia is ezt az álláspontot képviselte.
Sem euró
Széles egyetértés volt abban is, hogy pillanatnyilag tévedés lenne megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás játékszabályait – közölte szintén szomorúságot okozva Gyurcsány Ferencnek és Magyarországnak Topolánek cseh kormányfő.
Az euróügyben is kemény és változatlan uniós álláspont sem okozott meglepetést: a kötetlen kormányfői ebéd előtt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke közölte: nem lehet „egyik napról a másikra” megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit. Kódolta véleményét, de azárt érthetően beszélt Barroso bizottsági elnök is, aki még a kötetlen ebéd előtt a közös szabályok betartásának fontosságát hangsúlyozta.
Kis siker
Elfogadták az EU-csúcson azt, hogy csak olyan állami segítséget lehet adni bármely szektor bármely szereplőjének, ami nem zárja ki a más EU-tagországokban levő leányvállalatokat a támogatásból – közölte Gyurcsány Ferenc a találkozó után Brüsszelben.
Sikerült „elkerülni azt a veszélyt, hogy a nemzeti érdekképviseletből nemzeti vagy regionális önzés legyen” – nyilatkozta a kormányfő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Sarkozy francia államfő szerint sem lehet csak a régi szabályokat alkalmazni az új helyzetben.
„Magam sem gondolom, hogy egy kaptafára lehet valamennyi országban válaszolni a kihívásokra” – reagált az EU-csúcselutasító döntésére a kormányfő. „Azt gondoljuk, koordinált erőfeszítés kell annak érdekében, hogy a régió országai a saját nehézségeik figyelembe vételével, nekik speciálisan szóló támogatást élvezhessenek” – mondta, és utalt a pénteken közzétett 24 és fél milliárd eurós programra, amelyet a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közösen állított össze.
Gyurcsány Ferenc szerint ez éppenséggel azt támasztja alá, hogy a térségnek igenis szüksége van célzott támogatásra.
Pénzt kértünk Kelet-Európának
Összesen 180 milliárd eurót kért a magyar kormányfő a térségünkbéli bankok tőkésítésére, a lakosság hitelportfóliójának javítására és a gazdaság élénkítésére. A csomagterv a tíz kelet- és közép-európai EU-tagországon kívül Horvátországra és Ukrajnára is vonatkozott volna.
EU-amerikai csúcs lesz
Április 5-én Prágában találkoznak az Európai Unió tagállamainak vezetői Barack Obama amerikai elnökkel – jelentette be vasárnap Brüsszelben Mirek Topolánek cseh kormányfő. Barack Obama a NATO-tagországok vezetőinek strasbourgi és németországi találkozóján is részt vesz. Minden bizonnyal az lesz Obama első európai útja elnökké választása óta.
A cseh EU-elnökség már korábban jelezte, hogy szándékában áll uniós találkozót szervezni az új amerikai elnökkel. Ennek időpontja azonban eddig nem volt ismeretes.
Korábbi uniós nyilatkozatok szerint európai részről az Obamával folytatandó találkozón szeretnék megerősíteni az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok stratégiai jelentőségét.
