A legnagyobb haszonélvezők általában véve is az új tagországok voltak, bár a legmagasabb tiszta nyereség, 6,3 milliárd euró ezúttal Görögország markát ütötte. Az agrártámogatások esetében viszont a legnagyobb összegek Franciaországnak, Spanyolországnak, Németországnak és Olaszországnak jutottak.
Dánia, Németország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország, Nagy-Britannia tavaly is nettó befizetők voltak, azaz hozzájárulásuk meghaladta azt az összeget, amelyet „kivettek” az uniós költségvetésből. Az EU központi kiadásai a beszámoló szerint összesen 116,5 milliárd euróra nőttek tavaly, és ennek 40 százalékát közvetlenül munkahelymegtartásra és -bővítésre, versenyképességre és a gazdasági növekedés támogatására fordították.
Algirdas Semeta költségvetési biztos a jelentést ismertetve arra mutatott rá, hogy továbbra is nagy mértékben múlik a tagországokon, milyen hatékonysággal tudják felhasználni az uniós pénzeket. Hozzátette, hogy a tavalyi költségvetés annak ellenére stabil, kiszámítható támogatást tudott biztosítani az uniós országoknak, hogy a pénzügyi válság miatt súlyos gazdasági ingadozások keletkeztek a térségben. Az uniós költségvetés a tagországok összjövedelmének 1 százaléka alatt, 0,94 százalékon maradt.
