A megkérdezett tíz amerikaiból hét nincs meggyőződve arról, hogy a szövetségi kormány meg tudta teremteni azokat a biztosítékokat, amelyek megelőzhetnének egy újabb pénzügyi összeomlást.
A válaszolók még ennél is nagyobb aránya, 80 százaléka értékeli gyengének az amerikai gazdaság helyzetét, és a többség aggódik saját boldogulása miatt.
Stiglitz borúlátó
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint ma nagyobbak a gondok az amerikai bankrendszerben, mint a Lehman Brothers bank tavalyi csődje előtt voltak, a hitelválság óta nem sikerült orvosolni az alapvető problémákat. Az Egyesült Államokban és sok más országban csak még hatalmasabbakká váltak azok a bankok, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy megengedető lenne bukásuk – idézte Stiglitzet a Bloomberg hírszolgálat hétfőn.
Barack Obama elnök ilyen pesszimista hangulat közepette mondja el beszédét hétfőn a Wall Streeten. A Lehman Brothers befektetési bank pánikot keltő tavalyi csődjének évfordulóján arról fog beszélni, hogy az amerikai pénzügyi szektor már egyre stabilabb és magabiztosabb, egyben sürgetni fogja, hogy a kongresszus minél előbb döntsön az új banki szabályozásról.
Az AP-GfK felmérése szerint a közvélemény fele nem támogatja Obama reformjainak központi elemeit: egyebek mellett úgy gondolja, hogy az államháztartási hiány csökkentése fontosabb cél az egészségügyre, oktatásra és alternatív energiaforrásokra költött kiadások növelésénél.
Az amerikaiak azonban nem Obamát teszik felelőssé a recesszióért vagy a bankszektor állapotáért; csak minden ötödik megkérdezett gondolja ezt. A válaszolók 54 százaléka szerint az előző elnök, George Bush a hibás azért, ami történt; 19 százalék pedig a korábbi demokrata elnököt, Bill Clintont hibáztatja.
A közvélemény legnagyobb hányada, 79 százaléka a bankokat és a hitelintézeteket teszi felelőssé kockázatos hitelpolitikájuk miatt. A megkérdezettek 68 százaléka szerint a szövetségi kormányt azért terheli felelősség, mert nem szabályozta kellőképpen a bankszférát; 65 százalék azokat is felelősnek tartja, akik úgy vettek fel hiteleket, hogy azokat nem képesek visszafizetni.
Miközben az amerikaiak csaknem 60 százaléka úgy érzi, hogy a 787 milliárd dolláros ösztönző csomagnak kedvező hatásai lesznek, júliushoz képest 10 százalékkal 17-re nőtt azoknak az aránya, akik szerint a munkahelyek megmentése és teremtése céljával elindított állami élénkítő csomag jótékony hatással járt.
