Belföld

Orbán mégsem küldheti nyugdíjba a bírókat?

alkotmanybirosag(210x140)(3).jpg (alkotmánybíróság)
alkotmanybirosag(210x140)(3).jpg (alkotmánybíróság)

Lapértesülés szerint hétfőn közbelép az Alkotmánybíróság. Brüsszel is pipa a kormányra, az Európai Bíróság ősszel dönthet az ügyben.

Kapcsolódó cikkek

Alkotmányellenesnek tartja és várhatóan megsemmisíti a bírósági törvény bírák kötelező nyugdíjkorhatárának leszállításáról szóló passzusát a nyári szünet előtti utolsó, hétfői ülésén az Alkotmánybíróság – értesült az origo.

Magyarországon 1869-től egészen tavaly év végéig 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára, de a kormánypártok 2011-ben, az új alaptörvény vitája során úgy döntöttek, csak az általános nyugdíjkorhatárig – jelenleg 62 éves korig – maradhatnak hivatalban. Lázár János nem sokkal a zárószavazás előtt beadott módosító indítványával- eredetileg a KDNP sem értett egyet, végül azonban minden kormánypárti képviselő megszavazta a javaslatot.

A Fidesz egységet akart

A Fidesz azzal magyarázta a döntést, hogy egységes nyugdíjkorhatárt akar, amelytől senki nem térhet el, majd a korhatárcsökkentést a 2011 novemberében elfogadott új bírósági törvényben is rögzítették. (Az indoklás ugyanakkor sántít, mert a 62 éves korhatár nem vonatkozik más jogászhivatások gyakorlóira, így például a közjegyzőkre, a végrehajtókra vagy az alkotmánybírókra.)

Az Alkotmánybíróság az origo szerint nem a korhatár 70-ről 62 évre csökkentését kifogásolja, hanem azt, hogy a törvényben nem egyértelmű a nyugdíjkorhatár fogalma, illetve a meghatározás nincs összhangban a korhatárcsökkentést előíró alaptörvénnyel és a nyugdíjtörvény rendelkezéseivel.

Az alaptörvény sem egyértelmű

Az alaptörvény a bírói alkalmazás életkori szabályairól mindössze annyit ír, hogy a Kúria elnökének kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, de a bírósági törvényben is csak annyi áll, hogy a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Azt azonban, hogy ez pontosan hány éves kort jelent, egyik törvény sem határozza meg, azt csak az alaptörvénynél és a bírósági törvénynél alacsonyabb rendű (nem sarkalatos) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rögzíti – jelenleg 62 évben, amely 2014-től fokozatosan emelkedik 65 évre.

Mint korábban a Hír24 megírta, Brüsszel diszkriminatívnak tartja azt, hogy nyugdíjba kell vonulniuk azoknak a bíráknak, akik idén lesznek 62 évesek, ezért indította el a kötelezettségszegési eljárást még hónapokkal ezelőtt.

Pedig a Fideszben is vannak 62 év felettiek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik