A Velencei Bizottság szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő összeurópai szervezet – égisze alatt működő Velencei Bizottság, amely tekintélyes és független alkotmányjogászok szakértői testülete, hétfőn tette közzé a magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott álláspontját.
Az ET alkotmányjogi szakértői testülete számos tekintetben fogalmazott meg konkrét bírálatot a magyar szabályozással kapcsolatban. Szakvéleményének 119. pontjában 16 olyan fontosabb pontot emelt ki, amelyek vonatkozásában indokoltnak tartja a jogszabály-módosítást.
Ilyen pont mindenekelőtt az, hogy számos szervezeti kérdést sarkalatos törvényi szinten szabályoznak.
Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét kilenc évre választják meg, és ez korlátlanul meghosszabbítható, ha a parlament egyharmada blokkolni képes a helyzet megváltoztatását.
Az OBH elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek.
Az OBH-elnök jogköre egyetlen olyan személy kezében összpontosul, akinek a felelősségre vonhatósága nem kielégítő.
Az OBH-elnök nem köteles indokolni minden egyes döntését.
Az OBT kizárólag bírákból áll, más szereplők – ügyvédek, civil társadalom – abban nem vesznek részt.
Az OBT jogköre a legtöbb esetben csupán javaslattételre, véleményalkotásra terjed ki.
Az OBT nem emelhet vétót, amikor az OBH-elnök bírósági elnököt nevez ki.
A bírák felügyeleti rendszere keretében a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, egészen a Kúriáig, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól (jogegységi eljárás).
Az OBH-elnöknek erős befolyása van a bírósági elnökök és más vezető bírák kinevezésére.
Az OBH-elnök jogegységi eljárást kezdeményezhet, ami ellentmond igazgatási jellegű szerepkörének.
A bírák esetében hosszú próbaidő írható elő, akár ismételt jelleggel is.
A bírák akaratuk ellenére is átirányíthatók, és az ilyen utasítás megtagadáshoz súlyos következmények fűződnek, beleértve az elbocsátást is.
Nincsenek meg a tisztességes eljárás garanciái a minősítési, illetve fegyelmi eljárás során.
Az OBH-elnök más bírósághoz helyezhet át ügyeket anélkül, hogy objektív kritériumok vonatkoznának az ilyen ügyek kiválasztására és az olyan bíróságokra, ahová az ilyen ügyek áthelyezhetők.
Végezetül a Velencei Bizottság megváltoztatandónak ítélte a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályokat.
A szakvélemény 119. pontjában összefoglalt főbb kifogások mellett a bírói tevékenység felső korhatárát illetően a szakvélemény 110. pontjában a Velencei Bizottság arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy kevésbé sietően, fokozatosabban oldják meg a felső korhatár csökkentését. “Miközben lehet jó oka annak, hogy rögzített nyugalomba vonulási életkort írjanak elő a bírák számára, kizárva a kivételek lehetőségét, a jelenlegi magyarországi helyzetben legalábbis ajánlott, hogy az átmeneti időszakot hosszabbítsák meg, a jelenlegi bírák jogos érdekeinek védelmében” – olvasható a szakvéleményben.
