Gyorsan kell a pénz?
Az adóellenőrök sokszor arra törekednek, hogy „eltalálják az adózó tűrőképességét”, vagyis, hogy sikeresen belőjék azt az összeget, amit még pereskedés nélkül hajlandó a saját nyugalma érdekében befizetni – mondta a Figyelőnek Herich György adószakértő, egyetemi docens.
Ezt érzékelte egy tehetős vállalkozó is, akinek novemberben fejeződött be a vizsgálata. „Látszott, hogy a revizorok még az idén le akarják zárni az ügyet, talán ez összefüggésben lehet a premizálásukkal. Kiegyeztünk 8 millióban.”
Máshol többet hozhatnának a revizorok
A kampányszerűen beindított vizsgálatok Herich szerint valószínűleg túl nagy erőket vonnak el a többi adóellenőrzéstől, holott például az áfa-csalásokon, elszámolóár-ellenőrzéseken sokkal több pénz bejöhetne a költségvetésbe, méghozzá kevesebb társadalmi feszültséget teremtve – nyilatkozta az adószakértő a Figyelő legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számában.
Elszámolóár-vizsgálat esetén például a nemzetközi tapasztalatok alapján a bevétel-ráfordítás arány 240:1, áfa esetén 9:1. Vagyonosodás esetén ez a ráta rövid távon gyaníthatóan nem éri el az 1:1-et sem – tette hozzá.
Önrevízióra sarkall?
Vámosi-Nagy Szabolcs volt APEH-elnökhelyettes szerint az intézkedéssorozat egyértelműen javítja az adómorált, sőt, szerinte ez már rövid távon, ma is érezhető.
Elrettentő, preventív hatása van, mert sokakat arra sarkall, hogy egy önrevízió keretében tárják fel az adóhiányukat. Így olcsóbban megúszhatják a dolgot – tanácsolja Vámosi -, hiszen önrevíziós pótlékként a jegybanki alapkamattal megnövelt összeget kell fizetni, viszont amennyiben az APEH deríti fel a deficitet, akkor az elmaradt adó 50 százalékára rúgó büntetést, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot is az adózóra verik.
A nagyon gazdagok kibújnak
Egy fiatal milliomos – aki úgy fogalmaz: „a revizorok a gatyámba is belenéztek” – ugyancsak keserű tapasztalatként azt vonta le, hogy mennyivel jobb annak, aki zacskóból, készpénzzel fizeti az utazásait, repülőjegyeit.
„Utólag is igazolva látom az off-shore cég alapítását, ahhoz ugyanis nem juthattak el” – teszi hozzá. E technika szerint a magánszemély tulajdonából minden vagyonelemet olyan társaságokba kell kivinni, amelyeket az APEH nem lát, illetve megállapítás esetén ezektől vagyonelemet sem tud elvonni.
Mindezt a vizsgálat megkezdése előtt kell kialakítani – külön piaca van az off-shore közreműködésnek, mint szolgáltatásnak -, a vizsgálat megkezdése után elvégzett vagyonátcsoportosítás már könnyen fedezetelvonásnak minősül.
Részben a fenti, részben más, új jövedelemeltitkolási technikák elszaporodására hivatkozva véli úgy egy, a neve elhallgatását kérő ügyvéd, hogy a több százmilliós vagyonnal rendelkezők eddig is megoldották, és ezután is meg fogják oldani, hogy az APEH látókörén kívül maradjanak. Tapasztalata szerint félnivalójuk leginkább az 50-100 milliót magukénak tudó cégtulajdonosoknak van, akik azért még nem tudják olyan könnyen mozgatni a vagyonukat.
(A Figyelőből mindent megtudhat a vagyonosodási vizsgálatokról: a lap hazai, nmet és amerikai eseteket idéz, sorba veszi a vizsgálatok által leginkább „veszélyeztetett” csoportokat és a legátlátszóbb védekezéseket is.)
