„Meggyőződésem, hogy ez nemcsak környezetpolitikai szempontból, tehát a jövő szempontjából, az élhető környezet szempontjából kulcskérdés, hanem egyúttal az ország biztonsága szempontjából is” – fogalmazott Kovács Kálmán. A megújuló energiahordozók nem nagy erőművekben, hanem vállalkozói, lakossági szinten kezelhetők. „Ezért kulcskérdés, hogy egy ilyen programban meg tudjuk-e találni és meg tudjuk-e nyerni a településeken azokat a fogékony, nyitottabb értelmiségi embereket, akik a saját vállalkozásukban, vagy saját környezetükben föl tudják ezt vállalni” – mondta.
Európában és a világban is azt tapasztalható, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását alapvetően építhetik a vállalkozásokra és a lakosságra, éppen ezért a lokalitást kell növelni. Véleménye szerint Magyarországon ezekre az újszerű megoldásokra elsősorban a vidéki értelmiség nyitott, egy ilyen váltásnak ez a réteg lehet a motorja. Hozzátette ugyanakkor: nem vonja kétségbe, hogy a több lábon állás jegyében természetesen szükséges a tartalékképzés is.
Magyarország uniós csatlakozási szerződésben azt vállalta, hogy például a villamos-energia felhasználáson belül 3,6 százalékra növeli a megújuló energiahordozókkal termelt részarányt 2010-re, ezt 2005-ben már túlszárnyalta, 4,5 százalékot ért el. 2013-ra a 10 százalékos célt tűzték ki – mondta. Az összes megújuló energiahordozó felhasználási részarányát az EU 15 százalékra emelné 2015-ig. 2004-ben ez 5,3 százalék volt. Az Európai Tanács tavalyi döntése szerint az egész közösségen belül 8 százalékra emelnék a bioüzemanyagok részarányát 2013-ra, ebben Magyarországon a mai 0,6 százalék helyett 5 százalék lehet a cél.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
