Az államfőválasztás menetét az alaptörvény szabályozza. Eszerint ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. E határidő éppen május 2-án, szerdán jár le, hiszen Schmitt Pál egy hónappal korábban, április 2-án – miután a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét – jelentette be a parlamentben, hogy lemond posztjáról.
Az új köztársasági elnök választását a házelnöki jogokat jelenleg gyakorló Lezsák Sándor alelnök május 2-án tíz órára tűzte ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja, amelyet jelölés előz meg.
A szerdai menetrend szerint a titkos szavazás után a levezető elnök kihirdeti az eredményt, az új államfő esküt tesz, aláírja az okmányokat, majd beszédet mond.
Az új köztársasági elnök a megválasztását követő nyolcadik napon – azaz jelen esetben május 10-én – foglalja el hivatalát. Addig a posztot teljes jogkörrel a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László tölti be.
