Belföld

Paks ellen tüntettek a Várban

A köztársasági elnöki hivatalnál demonstráltak az Összefogás pártjai az ellen, hogy Áder János államfő aláírta a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló törvényt.

A megmozduláson Jávor Benedek, a PM társelnöke párhuzamot vont a paksi bővítés elleni tiltakozás és az 1988-as bős-nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetés között. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy míg akkor Orbán Viktor, Áder János és Kövér László a beruházás leállítását és népszavazást követeltek, ma “a másik oldalon állnak”, s a hatalom fél kikérni az emberek véleményét. “Gőgösen kioktatják az embereket”, arra hivatkozva, hogy nem értenek hozzá, s nem érdekli őket, hogy milyen terheket rak a paksi bővítés a “következő generációk nyakára” – mondta Jávor Benedek.

A független országgyűlési képviselő szerint 26 éve az összefogás gátat szabott egy végig nem gondolt, káros beruházásnak, a hatalom pedig összedőlt, s szavai szerint “ez is összedől majd”. Úgy fogalmazott, hogy az erőmű bővítéséről kizárólag a magyar lakosság dönthet az április 6-i országgyűlési választáson és egy kiírandó népszavazáson.

A Sándor-palota előtt egy kiáltványt olvasott fel az Együtt-PM-nek az a három aktivistája – Barabás Richárd, Simándi Szelim és Rózsa Milán -,  akik vasárnap egy létrán felmásztak az épület erkélyére. Simándi Szelim, aki megköszönte, hogy az államfő előző nap “nem lövetett közéjük”, arról beszélt, a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kellene megtestesítenie, de ez hétfőn “megint nem sikerült”, mert aláírta a paksi “paktumot”.

Szerinte a paksi bővítés esetében nincs egység, az ország nagyon megosztott, a kormány “fittyet hány” a nemzetnek arra a felére, amelyik “nem akarja, nem így akarja, vagy így nem akarja ezt a megaberuházást”. A nemzetnek ezt a részét az államfő is cserbenhagyta – jelentette ki. Hangsúlyozta: az egyezményt hiába kötötték és szavaztatták meg, hiába írta alá az államfő, nem fog életbe lépni, mert azt meg fogják akadályozni, “vissza fogjuk csinálni”. A problémák közé sorolta, hogy a megállapodásról felhatalmazás nélkül döntött a miniszterelnök, egy személyben, kény és kedv szerint.


A képre kattintva galéria nyílik!
Fotó: Kummer János

Ötven éves rezsiemelés

Rózsa Milán felszólította Orbán Viktor kormányfőt, hogy nézzen körül a világban, mert “szembe mész a forgalommal”. Hangsúlyozta, hogy világszerte napról-napra hatékonyabb és olcsóbb dolog a megújuló energiaforrások segítségével állítani elő az áramot. Feltette a kérdést a kormányfőnek, hogy miért viszi Magyarországot vissza a múltba. Az iparban, ami elavult, az drága, Paks 2-ben pedig a kettes egyre inkább azt jelenti, hogy az ott megtermelt áram kétszer olyan drága lesz, mint a mostani – folytatta. A Fidesz politikusoktól azt kérdezte, miért akarnak “a választásokig egy kampánycélra felhasznált rezsicsökkentésért egy ötven évig tartó rezsiemelést”.

Azt hangsúlyozta, hogy sokan félnek az atomenergiától és minden magyarnak joga van a biztonsághoz. Szavaik szerint ezeket a magyarokat a hétfői aláírás jogfosztottá tette, mert az állam nem törődött a félelmükkel, az állam meg sem próbált válaszokat adni a kérdéseikre. A megállapodást és annak létrejöttét gyalázatnak nevező Barabás Richárd hangsúlyozta, nem hagyják, hogy “ez a paktum” életbe lépjen. A felszólalások alatt a tömeg többször is azt skandálta: “nem hagyjuk” A rendezvény előtt megjelent a Fidelitas néhány aktivistája, akik a Sándor-palotától nem messze feszítettek ki két transzparenst.

Falusi Vajk, a szervezet alelnöke újságíróknak azt mondta, a hitelesség és a hiteltelenség kérdésére akarják felhívni a figyelmet, mert azok, akik korábban támogatták a beruházást ma “kampánycélokra használják fel” azt. A demonstráción a rendezők közlése szerint legalább 500 voltak, a tömegben több MSZP-s és néhány PM-es zászlót lehetett látni. Egy szimpatizáns “Orbán bűze a paksi bűne” feliratú táblát tartott, egy vörös színű, sárga sarló kalapácsos transzparensen pedig az állt: Nem leszünk gyarmat. A tüntetés résztvevői a Sándor-palota bejáratánál megemlékeztek Göncz Árpád volt köztársasági elnök születésnapjáról. A beszédeket követően a tüntetők fáklyákkal a Kossuth térre vonultak.

A Vértanúk terén, nem sokkal este háromnegyed nyolc után ért véget a tüntetés. Itt a demonstrálókat néhány ellentüntető fogadta, de az MTI helyszínen lévő tudósítói nem látták, hogy egy kisebb szópárbajon túl bármilyen atrocitás történt volna.

Olvasói sztorik