Az európai parlamenti (EP-) választás fontos tanulsága volt, hogy a baloldali szimpatizánsok az MSZP-t büntették szavazatukkal az áprilisi kudarcért, és a látványosan rossz politizálásért – állapítja meg az elemzés. Mint írják: az MSZP 2012 után már nem volt képes egyedül irányítani a folyamatokat a baloldalon, de domináns volt. Ez az előny viszont május 25-én látszólag szertefoszlott.
Az intézet szerint az MSZP pénzügyi forrásai érzékeny veszteségeket szenvedtek az elmúlt években, márpedig egy párt működtetése igen sokba kerül. Épp a választási kampányban került napirendre, hogy a szocialista párt kétmilliárd forintos adósságot görget maga előtt és a helyzetet súlyosbítja, hogy az MSZP költségvetési támogatása tovább csökken.
Az anyagi gondokkal küzdő párt az elmúlt években az alkalmazottai több mint felét elbocsátotta, irodáit bérbe adta, az adósság pedig belső vitákhoz vezetett a baloldalon – írták. Az Állami Számvevőszék januárban lezárt vizsgálata szerint 2010 óta 145-ről 49-re csökkent a párt alkalmazottainak a száma.
A belső kiegyezés volt a siker kulcsa
Ugyanakkor a Demokratikus Koalíció (DK) nem várt mértékben gyengítette meg az MSZP szervezeti hátterét; 2012-ig majdnem ezer ember lépett ki a szocialista pártból, melynek jelentékeny része Gyurcsány Ferenc pártjába távozott. Továbbá vannak olyan települések, ahol komplett szervezetek “álltak át”. A választási kampányokban pedig megmutatkoztak ezek a szervezeti hiányosságok, a többi között nem állt rendelkezésre az az aktivistahálózat, amivel a Fidesz rendelkezik.
Ebben a helyzetben az MSZP kifejezetten gyenge mozgósító kampányt folytatott az országgyűlési választások után is – állapították meg.
A Nézőpont Intézet szerint az MSZP mindig akkor volt sikeres, amikor a belső platformok képesek voltak a kiegyezésre. Ezek a kompromisszumok vezettek a 2002-es és 2006-os országgyűlési sikerhez is. Mesterházy Attila azonban az erőcsoportok meggyengítését tűzte ki célul, részben sikerrel – írták. Az országos politikából kiszorult vonal ugyanakkor veszélyt jelent az MSZP egységére nézve – tették hozzá.
Gyurcsány Ferenc pártjának látszólagos megerősödése új helyzetet teremtett a baloldalon és először kerültek komoly versenyhelyzetbe a baloldali térfélen a szocialisták. Ugyanakkor Gyurcsánnyal ma is sokan szimpatizálhatnak az MSZP-n belül, amely felveti egy esetleges közeledés lehetőségét – vélik az intézet elemzői.
Kérdéses továbbá, hogy Botka László ambicionálja-e az MSZP vezetését, hiszen Gyurcsány Ferenc pártelnöki pozícióból történő távozása óta gyakorlatilag a tisztség egyik legfőbb várományosaként tartják számon – sorolja az elemzés.
Párthűtlen szavazók
Az intézet szerint az Európai Parlamenti választás fontos tanulsága, hogy az MSZP-hez, mint párthoz hűnek gondolt szavazók keresni kezdték a választható alternatívákat a baloldalon.
A baloldali blokk mérete nem változott érdemben áprilishoz képest, de a DK a vártnál nagyobb szeletet hasított ki az ellenzéki tortából, aminek az MSZP lett a kárvallottja.
Minderre az is magyarázatot ad, hogy a Nézőpont Intézetnek az EP-választás előtt készült utolsó felmérése szerint az MSZP lett a legelutasítottabb párt: a megkérdezettek 37 százaléka soha nem szavazna a szocialista párta. Azonban egyelőre nincs valódi alternatívája az MSZP-nek, hiszen a DK-t vezető Gyurcsány Ferenc még mindig a legnépszerűtlenebb politikus, az ő személye csak saját elkötelezett hívei számára vonzó – közölte elemzésében a Nézőpont Intézet.
