Kilencvenkilenc évnyi várakozás után Indianapolis ismét megkapta a lehetőséget arra, hogy fogadhassa a világ leggyorsabb motorosait (1909-ben éppen itt rendeztek elsőként efféle versenyt). A dolog pikantériája, hogy az idén a Forma-1-ben is helyszínként szereplő amerikai városban Hamiltonék jövőre nem állnak rajthoz, a szervezőknek ugyanis nem sikerült megállapodniuk a folytatásról Bernie Ecclestone-nal, az F1 mindenható urával. Nem elképzelhetetlen, hogy hasonló fordulat következik be idehaza is a Hungaroringen. Az autós futamok 2011 utáni mogyoródi jövője még bizonytalan. A feltörekvő ázsiai országokban egyre nagyobb a kereslet a verseny iránt, arról nem is beszélve, hogy a rendezésért cserébe jóval nagyobb jogdíjat is hajlandóak lennének kifizetni, mint európai társaik.
Magyar szurkolók Brnóban. Növekvő érdeklődés.
PÖRGETIK A MOTORT. Azt követően viszont, hogy Talmácsi Gábor – a november 4-i spanyolországi futamon elért második helyezésével – a 125 köbcentis kategóriában megszerezte a világbajnoki címet, az eddiginél is erősebb hátszelet kaphatnak Magyarország gyorsasági motorverseny-rendezési tervei. Persze vélhetően még sok kört kell teljesíteniük az ügyben érintett állami döntéshozóknak és a versenysorozatot jegyző spanyol Dorna Sports SL nevű társaságnak, hogy az elképzelések célba is érjenek.
Magyar részről mindenesetre pörgetik a motort. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sportért felelős államtitkára és néhány fős csapata már az augusztus 19-i brnói futamon találkozott a Dorna menedzsmentjével, és informálisan egyeztettek. Ujhelyi a vb-címet eldöntő valenciai futamra is elutazott, és nem csak azért, hogy szorítson Talmácsiért, hanem mert ismét tárgyalóasztalhoz kívánt ülni a világszerte rendkívül népszerű versenysorozat jogtulajdonosaival. Erre azért is szükség volt, mert eddig nem voltak világosak a helyszínre és a rendezésre vonatkozó pontos feltételek, márpedig e nélkül nem lehet költségkalkulációt készíteni. Az mindenesetre eddig is sejthető volt, hogy a Forma-1-ben már bizonyított, többször (legutóbb egymilliárd forintért) átépített mogyoródi pálya jelenlegi állapotában – elsősorban az aszfaltcsíkhoz túl közel lévő betonfalak miatt – nem alkalmas a gyorsasági motoros világbajnoki versenyek lebonyolítására.
Az államtitkár a várhatóan magas beruházási költségek ellenére is fantáziát lát a rendezésben, amit Talmácsi sikerei mellett a hazai motoros kör dinamikus bővülésével, érdeklődésének növekedésével magyaráznak (az említett brnói futamra például több ezres szurkolósereg kísérte el a magyar versenyzőt). Ujhelyi szerint egy zöldmezős beruházástól a Hungaroring átépítéséig sokféle megoldás szóba jöhet. Bár az ezekkel kapcsolatos kiadási tételekről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, jelezte: a hatástanulmányok már készülnek, s ezekből lesz majd valószínűsíthető, hogy Magyarország mennyit profitálhat a rendezésből.
KASSZAKÁOSZ. A hazai kasszát persze ezúttal sem lesz majd egyszerű elkészíteni, mert az kísértetiesen hasonlít a Forma-1 generálta bevételek megfejtésének problematikájához. Ez utóbbinál az állami költségvetésből évente több mint 3 milliárd forintot különítenek el a rendezésre; az idén ez az összeg már a 3,5 milliárdot is túllépte, jócskán meghaladva a versenysport támogatására szánt 1,9 milliárd forintos keretet (Figyelő, 2007/29. szám). A Magyar Nagydíj ráadásul közvetlenül, a jegybevételeket tekintve nem is igazán kifizetődő az országnak. A szervezők ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a közvetett – áfabevételeket emelő, országimázs-javító, turistacsalogató – hatásai révén mégis komoly hasznot hajt a nálunk 1986 óta száguldó cirkusz. A gazdasági tárca egy korábbi tanulmányából az derül ki, hogy az F1-re érkező külföldi nézők átlagban 250 eurót költenek naponta. A minisztérium 170 ezres nézőszám esetén 3 milliárd forintos áfabevétellel kalkulál – a belépőkből származó összeg felett.
Mindezek a számok nem elhanyagolhatóak a motorversenyek esetében sem. Ujhelyi István csak annyit mondott, hogy az F1-hez szükséges állami dotációhoz képest ez a vetélkedés nagyságrendileg kisebb állami hozzájárulást igényelne, információink szerint azonban így is sok százmillió forintos állami kiadásról lenne szó.
Talmácsi Gábor kimagasló szereplése minden bizonnyal óriási lökést adhat a hazai rendezési terveknek, vélhetően azonban önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy Magyarország otthont adhasson az amúgy igencsak kapós sporteseménynek. A 125 és 250 köbcentiméteres, illetve a legnagyobb gépeket felvonultató úgynevezett MotoGP kategóriát magában foglaló eseményre ugyanis egyre többen jelentkeznek rendezőnek, miután a futamok iránt világszerte növekszik az érdeklődés. Elég csak arra gondolni, hogy a több mint 200 országra kiterjedő élő tévéközvetítés nézettsége futamonként átlag 330 millióra tehető, az idén pedig már a 350 milliót is túlszárnyalta. A bővülés elsősorban annak köszönhető, hogy a versenyek egyre népszerűbbek Ázsiában és Amerikában. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy – mivel az érvényben lévő szerződések több évre előre meghatározzák a helyszíneket – 2010 előtt nem lesz gyorsasági motoros futam hazánkban.
Sztárgázsik
A gyorsasági motorosok közül csak a sztárok rúghatnak labdába a legtöbbet kereső sportolók versenyében. Az élvonalbeli golfozók, bokszolók és labdarúgók jóval többet tehetnek zsebre, mint a két keréken száguldók (akiknek amúgy többnyire nem nyilvánosak a fizetéseik). A Forbes magazin nemrégiben közzétett, TOP 25-ös rangsorára a profi motorosok közül egyedül a kétségkívül legnagyobb sztárnak számító hétszeres világbajnok, Valentino Rossi került fel. Az olasz klasszis 30 millió dolláros apanázsával a 11. helyen áll. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a labdarúgók közül az angol David Beckham 33 millió dollárt kasszíroz. A Forma-1-ben, Michael Schumacher visszavonulása óta, Kimi Räikkönen a legjobban kereső pilóta, 40 millió dollárral. A rangsort a golfozó Tiger Woods vezeti, messze a legnagyobb, 100 millió dolláros javadalmazással.
