Belföld

Lázár beszólt Pokorninak

A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Pokorni Zoltán hátba támadta a fiatalokat. Arra is panaszkodott, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a magyar hétköznapokba.

Terjedelmes interjúban számol be a párton belüli harcokról, az Oroszországgal és az Egyesült Államokkal való viszonyról Lázár János a Figyelőben.

A csúcsminisztérium vezetője kemény szavakkal illeti Pokorni Zoltánt: Lázár úgy látja, a politikai veterán támadást intézett a csatasorban elől állókkal – Giró-Szász Andrással, Rogán Antallal, Szijjártó Péterrel és Lázár Jánossal, a párt fiatal vezetőivel – szemben. Hozzáfűzte, hogy a legsúlyosabb hibák közé sorolja a politikában, ha valaki hátba támadja az első sorban harcolókat.

A miniszter kiemelte: nemcsak ezen politikustársai, hanem Habony Árpád védelmét is felvállalja a nyilvánosság előtt, hiszen „ki-ki a maga területén sokat tett azért, hogy 2012-13-ban politikai értelemben stabilizálódjanak a párt ügyei”.

A legnagyobb veszély

Lázár szerint a Fideszre nem a kormányzati döntések negatív társadalmi következményei jelentik a legnagyobb veszélyt, hiszen 2011-12-ben voltak ennél rosszabb helyzetben is. Az igazi bajt az jelenti, ha a törzsszavazóink, a saját politikai véleményformálóink vagy meghatározó politikusaink bizonytalanodnak el vagy fordulnak ellenünk – fogalmazott.

Lázár úgy látja, hogy a megjegyzésekben benne van az is, hogy a politikai veteránok elszánták magukat a harmincas-negyvenes generáció megrendszabályozására, ami a miniszter szerint “nem méltányos, sőt az a meggyőződése, hogy helytelen”. Azt is mondta, hogy  a Fidesz szempontjából életveszélyesnek tartja ezeket a belső vitákat, amiknek szerinte nincs valós tartalmuk, uigyanakkor álszentek, jópofizók, bűnbakkeresők. Hozzátette azt is, hogy “rossz úton jár, aki az egyéni népszerűsége érdekében szembefordul a saját pártjával, szövetségeseivel”.

Háborús helyzet

Lázár János úgy látja, az ország Belgrád 1999-es bombázása óta nem volt olyan helyzetben, mint most: az Egyesült Államok döntéshozói szerint Ukrajna miatt háborús helyzet van, így állítása szerint „egyáltalán nem zárhatjuk ki a valódi orosz-ukrán háború lehetőségét”.

Az interjúban szó esik az orosz-amerikai hidegháborúról is: Lázár itt nem csupán a mozgástér szűkülését érzékeli. Szerinte „Magyarország ha ügyesen manőverez, erősítheti a pozícióit”, „Magyarország ma újra a térképre került” a konfliktus miatt. Lázár állítja: a kormány  számára fontos kérdés, hogyan válhatnánk Közép-Európa legerősebb országává. Mint mondja: gazgaságilag nem állunk rosszul, „sőt, kifejezetten jó eredményeink vannak”.

A kitiltási ügy is megjelent a beszélgetésben, a vezető arra panaszkodik: az Egyesült Államok beavatkozik a magyar hétköznapokba, rendőrként lép fel. „Lassan kitiltanak mindenkit, aki a Fideszre szavazott” – mondta Lázár, aki úgy látja: magyar szempontból ma a világ legbefolyásosabb vezetője Angela Merkel. A miniszter hosszan elemzi, miért fontos a német-magyar kapcsolatok megerősítése, a Magyar Külkereskedelmi Bank megvásárlásával kapcsolatban a következő négy év terveiről is beszél. Ebben az időszakban a gazdasági növekedés lesz a kulcskérdés: egy 3-4 százalékos bővülés fenntartása 5-10 éves távlatban azt jelentené, hogy a magyar gazdaság kijött a válságból – fogalmazott.

Lázár János kijelentette: nem cél az állami tulajdonú hitelintézeti rendszer, az MKB és a Budapest Bank átvétele nem jelenti, hogy állami tulajdonban maradnak, három éven belül transzparens módon értékesíteni kell őket.

Jelenleg osztrák bankokkal tárgyalunk stratégiai együttműködésről, illetve az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről, itt az Erste és a Raiffeisen bankokról van szó – részletezte Lázár János, aki szerint az MKB tökéletes példa arra, hogy állami tulajdonos nélkül is “el lehet úsztatni egy pénzintézetet”. Az MKB egy rosszul vezetett, szétlopott bank volt, most az a feladat, hogy talpra állítsák. Azt még nem lehet megmondani, hogy a konszolidáció többe kerül-e, mint amennyit az anyabank beletett tőkepótlásként az eladáskor. A Budapest Bank viszont egy kiválóan működő, profitábilis pénzintézet – tette hozzá.

A paksi atomerőmű bővítéséről Lázár János az interjúban elmondta: megvan a lehetőség a kihátrálásra, de ez nem cél, és ennek költségei is lennének. Szándékuk, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megkezdődjön az építkezés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik