Hőhatás

Zacskós vizet osztogattak, és kivételesen megengedték, hogy a palackos üdítőket bevigyék a rajongók a Rolling Stones múlt pénteki budapesti koncertjére, ahol a szervezők még arra is készültek, hogy vízzel locsolják a színpadhoz közel állókat. A különleges intézkedéseket a még este is 30 fok feletti hőmérséklet indokolta, s lehet, hogy az elviselhetetlennek tűnő meleg is közrejátszott abban, hogy nem kelt el minden jegy a világhírű rockzenekar Puskás Stadion-beli fellépésére.

Időjárási kilengések ritkán avatkoztak eddig mindennapi életünkbe, de úgy tűnik, a sorra megdőlő melegrekordok és a klímaváltozás kézzel fogható hatásai miatt a megszokott életvitelünkön is változtatnunk kell.

KÉSÉSBEN. Az első 15 évben a megelőzésre összpontosított a klímaváltozással kapcsolatos világszintű diskurzus: tudósok és politikusok azon tanakodtak, mit kellene tenni az esetlegesen bekövetkező időjárás-változások ellen. A hosszú felkészülés miatt a világ lekésett a megelőző intézkedésekről. A prevenció helyébe az alkalmazkodás lépett. „Az ezredforduló környéki meglepően meleg és szélsőséges időszakok, és a szaporodó emberáldozatok hívták fel a világ figyelmét arra, hogy kifutunk az időből” – nyilatkozta a Figyelőnek Zágoni Miklós fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia klímaváltozási programjának résztvevője.

Újra kell gondolni a szabadidő eltöltését, de akár egy munkahelyi ebédet is; ezáltal, persze nagyon lassan, megváltozhat a magyarok életmódja – mondja Szirmai Viktória, a klímaváltozás hatásait is vizsgáló szociológus, aki sietve hozzáteszi: mindez persze nem csak kedv kérdése. „A szélsőséges időjáráshoz, jelen esetben a hőséghez való alkalmazkodás nagyban függ az egyén társadalmi státusától. Aki nem kötetlen munkaidőben dolgozik, nincs vidéki háza, ahova a hőség elől elmenekülne, vagy pénze, hogy klímát szereltessen a lakásába, ki van szolgáltatva az időjárásnak” – mutat rá a szociológus.

Eltolódott a csúcsforgalom ideje a kánikula miatt a fővárosban, az autósok reggel korábban indulnak el, és az eddiginél később veszik hazafelé az irányt – derül ki a Fővinform tájékoztatásából. Sokszor már reggel 6 órakor áll a sor, ami megismétlődik este 7 körül – így elkerülhetik az autósok az igazán forró időszakokat. A tömegközlekedést használóknak kevesebb lehetőségük van erre, pedig az utasok száma nem csökkent érzékelhetően a nyár közepének átlagához képest. Az idősek többsége a jelek szerint megfogadta a jó tanácsokat, és napközben nem utazik, ha nem muszáj – összegzi a kánikulai napok tapasztalatait Kiricsi Karola, a BKV szóvivője. Néhány trolit leszámítva csupán a Volvo buszok légkondicionáltak a BKV járművei közül, márpedig azok leterheltek a 2-es metró felújítása miatt, így a megszokottnál kevesebb vonalon járnak, ráadásul időnként ezeken sem működik a klímaberendezés. Az utasok legfeljebb a szebb jövőben és Demszky Gábor főpolgármester ígéretében bízhatnak, aki kijelentette: a főváros soha többé nem szerez be légkondicionáló nélküli tömegközlekedési eszközöket.

Működik a régóta bevált technika is: aki csak teheti, a hétvégén elhagyja a várost. Az első kánikulai hétvége péntekjén még csak a szokásos hosszúságú kocsisor tartott a Balaton és a Velencei-tó felé, a múlt szombaton és vasárnap azonban az átlaghoz képest sokkal többen gondolták úgy, hogy szükségük van egy-két napnyi vízparti felüdülésre. A tömeg igazán a vasárnapi visszaúton vált látványossá, amikor egyszerűen nem tudott elfogyni a kocsisor.

ÉJJELI BEVÁSÁRLÁS. Az emberek napirendjük számos pontján változtatnának a közel 40 fokban. Az egyik bevásárlóközpont-lánc által kiadott közleményből kiderült: vásárlóik az időjárás miatt átütemezik teendőiket. Míg a magyarok hagyományosan este 6 és 8 óra között vásárolnak, addig mostanában később, csupán este 8 óra tájban indul meg a roham, amely akár 11 óráig is eltart. S a kosárba persze jóval több sör és ásványvíz kerül: az említett áruházlánc adatai szerint a kánikula első három napjában 37 százalékkal több sör és 24 százalékkal több üdítőital és ásványvíz fogyott az előző, hűvösebb hétvégéhez képest.

Étkezési szokásaink is megváltoznak a nagy melegben. Vidák László, a budapesti Menza Étterem tulajdonosa szerint egyenesen „mediterrán ország lettünk”, ami az étkezési szokásokban is meglátszik. Főleg a vacsorákon. Újabban 9-kor kezdődik az esti étkezési hullám, s az emberek akár fél 12-kor sem átallnak ételt rendelni. A hőségben Vidákék nem cseréltek étlapot, a heti ajánlatuk viszont csupa könnyű ételből áll. Hatalmas mennyiségben fogy a sör, a limonádé és a saláta, a nehezebb ételek, például a gombás vaddisznópörkölt azonban mostanában valahogy nincs a kedvencek között.

Naponta a szokásosnál 16 millió forinttal magasabb bevételt számolhatott össze a kánikula első hetén a Geri Károly vezette Startutazás, amely több száz iroda útjainak viszonteladója, s amely cég július-augusztus hónapban realizálja egész éves forgalmának 40 százalékát. Megfigyelések szerint nem feltétlenül a hőségre mozdul az utas, sokkal inkább a hirtelen beálló és hosszan tartó időjárás-változások adnak lökést az utazási kedvnek, legyen szó rekordmelegről, farkasordító hidegről vagy tartós esőzésről. Bár hőségben a városlátogatások nem keresettek, pusztán a kánikula miatt nem lépnek vissza az emberek az ilyen típusú, előre befizetett útjaiktól. Persze döntően a tengerparti utazások „dübörögnek”: a kánikulában az utazási irodák a legtöbbet tunéziai, görög és horvát utakból értékesítenek.

A palermói Via Ruggero Settimón minden munkanapon negyed kettőkor másfél órás sziesztára indulnak az UniCredit Bank fiókjának dolgozói. Egészen pontosan már „csak” másfélre, miután napjainkra a mediterrán térségben is lejárt a többórás délutáni ejtőzések ideje. Igaz ugyan, hogy a görög munkavállalók közül sokan még mindig négyórás kimenőt kapnak, ám ennek fejében este 9-ig kell dolgozniuk. A spanyol kormány ugyanakkor már tavaly a felére kurtította a 120 perces napközbeni pihenőt a közigazgatásban. Noha a változtatástól azt remélik, hogy önmagában 8 százalékos javulást hoz a gazdasági teljesítményben, a magánszféra vonakodva veszi csak át az évszázadokon át jól bevált zárva tartási rendet felülíró szabályokat. Főképp a kisebb üzletekre jellemző, hogy délben lehúzzák a rolót, s csak délután 3-4 óra tájt költözik a boltokba vissza az élet.

Míg a mediterrán térségben elfogadott és a hivatalos munkarendbe beiktatott elem a szieszta, nálunk egyelőre még csak álom. A Munka törvénykönyve tartalmaz ugyan egy legalább 20 perces munkaközi szünetet az alapesetben 8 órás munkaidőhöz, ám ezzel meghosszabbodik a munkahelyen eltöltendő idő. A munkáltató persze dönthet kiadósabb ebédszünetről is, valamint arról, hogy a munkaközi szünet legyen része a munkaidőnek. Ez azonban nem terjedt el túlságosan a hazai gyakorlatban, ahogyan a másfélórás ebédidő is inkább a kötetlen munkaidőben dolgozók privilégiuma. Az átlagostól jócskán eltérő hőmérséklet ugyanakkor már négy évvel ezelőtt is felvetette a nyári szieszta létjogosultságát. Az Országos Választási Bizottság hétfői ülésén pedig hitelesítette a szieszta bevezetéséről szóló országos népszavazási kezdeményezést.

A hatályos előírások jelenleg csupán az ingyenesen járó védőitalhoz való hozzáférést, valamint a higanyszál emelkedésével arányos, óránkénti pihenőket tekintve kötik meg a munkaadók kezét, minden más az emberséges bánásmódon múlik. S persze azon is, hogy ki milyen munkát végez, hiszen az aratók éppúgy nem tehetik meg, hogy árnyékba bújnak betakarítás idején, mint a gépek zavartalan működéséért felelős szolgáltatók. A gépértékesítéssel és szervizzel foglalkozó Axiál Kft.-nél nem is tudnának változtatni a munkarenden vagy a munkaidőn. „Számukra a mezőgazdaságból élő ügyfeleink aratási szezonja a csúcsidőszak” – hangsúlyozza Pintér Zsolt, a bajai központú cég ügyvezető igazgatója. Amit lehet, megtesznek azért, hogy elviselhetőek legyenek a kánikula hetei: hegyekben áll az ásványvíz a telephelyeken, s erre a nyárra a cég autóparkja elérte a 80 százalékos klimatizáltságot.

Védőitalban és légkondicionálásban a Deloitte Magyarország egészen biztosan felveszi a versenyt az Axiállal. Bár a hivatalos sziesztaszabályozásnak a tanácsadó cég is híján van, minden alkalmazottja jól működő klímákkal felszerelt helyiségben végezheti munkáját. Persze, csak addig, amíg ki nem teszi a lábát az irodából. Ugyanez érvényes a nyári időszak lazább „dress code-jára” is: a már régóta létező öltözködési könnyítések „csak a bent dolgozókra vonatkoznak, az ügyfelekhez látogatók az ottani szabályokhoz alkalmazkodnak” – szögezi le Oszkó Péter, a társaság elnök-vezérigazgatója. Ha a kifelé tartók helyzetét nem is, a beérkezőkét igyekszik megkönnyíteni a cég azzal is, hogy növelik a zuhanyzókapacitást, amely eddig mindössze a kerékpárral közlekedőkre volt méretezve.