iskolajogi esetek
A FigyelőNet az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalával
közös sorozatot indít az iskolai jogsértésekről. A tárgyalt „jogi
esetek” a hivatal 2007-ben kivizsgált eseteit, és a vizsgálat után tett
ajánlásait, illetve az azok alapján született megoldásokat veszik
alapul.
A sorozat előző részei: Elbocsátható a diákverő tanár
Tilos az iskolában a motozás
A Bocskai-ruhás tanár esete
A következő rész jövő héten jelenik meg!
Ha van az iskolajogokkal kapcsolatos története, kérjük, írja meg nekünk ide!
A közoktatási törvény mindenkinek garantálja a szabad iskolaválasztás jogát, amelynek alapján a szülő „gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően” választhat iskolát. Az önkormányzat ebben nem korlátozhatja a szülőket, és az iskola vezetőjének sem szűkítheti a jogkörét a tanulók felvételében. A fenntartó csupán azt a működési (felvételi) körzetet jelölheti ki, amelyben élő tanulók felvételét az iskola nem tagadhatja meg.
A testvéreket sem kell felvenni
Jogellenes tehát minden olyan döntés, amely akadályozza a szülőt, hogy gyermekét az általa kiválasztott iskolába írassa be. Az oktatási ombudsman szerint sérül a szülő szabad iskolaválasztáshoz való joga, ha a jelentkezés nem minden tanuló számára biztosított, ha egyes gyermekek eleve nem jelentkezhetnek egy kiválasztott iskolába. A beadott jelentkezési dokumentumok alapján az intézmény vezetője dönt végül arról, hogy mely jelentkezőket veszi fel. Az iskola a felvétel feltételeként meghatározhat ugyan követelményeket, ezek azonban csak tanulmányi és csoportszervezési követelmények lehetnek.
Sok panasz merül fel azzal kapcsolatban, hogy a kiválasztott, nem kötelező felvételt biztosító (nem körzeti) óvoda, iskola döntése következtében a testvérek nem egy intézménybe fognak járni. Amennyiben azonban a választott iskola nem a körzeti iskola, és az intézményben helyhiány van, akkor elutasíthatja a felvételt (akár testvérek esetében is). Jogi kötelezettsége csak a lakóhely (tartózkodási hely) szerinti kötelező felvételt biztosító iskolának van arra nézve, hogy a gyermeket felvegye tanulói sorába.
A kötelező felvételt biztosító iskolának akkor is fel kell vennie az oda jelentkező gyermeket, ha a tanulócsoport létszáma meghaladja a törvényi mértéket. Ilyenkor az önkormányzatnak akár új osztály indításáról is gondoskodnia kell.
Szabadon választhatnak
Ha az általános iskola a „körzeti gyerekeken” túl további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, előnyben kell részesítenie azokat, akik az adott településen élnek. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem képes teljesíteni, sorsolás útján dönt.
Sorsolták az angolosokat
A szabad iskolaválasztás témaköréhez kapcsolódik a szülőnek azon joga is, hogy nemcsak gyermekük felvételéről, hanem a későbbi esetleges iskolaváltásról, a régi iskolában a tanulói jogviszony megszűntetéséről is szabadon döntsenek.
Egy intézmény összevont osztályokat indított, miután már beiratkoztak oda a tanulók, mivel nem volt elegendő első osztályos. A szülők ilyen feltételek mellett másik intézménybe szerették volna íratni gyermeküket, azonban a kiíratásért az iskola egy bizonyos összeg befizetését kérte a szülőktől. Az oktatási jogszabályok alapján intézményváltás esetén a fenntartó az iskolaváltást pénzfizetéshez nem kötheti.
A tanuló elméletileg – a kerettantervben, a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválaszthatja azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválaszthatja a tantárgyakat tanító pedagógust is. Ennek azonban vannak korlátai, ugyanis figyelembe kell venni az iskola lehetőségeit.
Az Oktatási Jogok Hivatalánál érdeklődött egy szülő, hogy jogszerű-e ha sorsolással döntik el, ki milyen nyelvet fog tanulni. A hivatal szerint a törvényben garantált szabad tantárgyválasztáshoz való jogosultság csak az iskola lehetőségeihez képest gyakorolható, vagyis ha az intézmény nem tud elegendő számú pedagógust biztosítani az angol tanulásához, akkor nem kényszeríthető erre. Az Alkotmánybíróság egy állásfoglalásában leszögezte, hogy a sorsolás útján történő kiválasztással a véletlenszerűség a diszkriminációt kizárja. Az iskola tehát nem köteles mindenki számára az angol nyelv oktatását biztosítani, ha ahhoz nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel. A sorsolás útján történő döntéssel pedig nem sértett jogszabályt az intézmény, az így történő kiválasztás nem diszkriminatív.
Egy másik szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke az iskolában nem az általuk választott angol nyelvet, hanem az igazgatónő által kijelölt németet köteles tanulni. A közoktatási törvény kimondja, hogy az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. A jogszabály szerint tehát az igazgató döntése meghozatala előtt nem köteles sem a tanulók, sem a szülők véleményét kikérni.
22 évesen is kezdhetjük a középiskolát
A szabad tanárválasztáshoz való jog szintén nem minden iskolában, és nem minden tantárgy esetében valósulhat meg.
Szülők sérelmezték, hogy gyermekük osztályfőnökét, akinek a munkájával a szülők maximálisan meg vannak elégedve, az igazgató leváltotta. A közoktatási törvény megteremti a lehetőséget a pedagógus megválasztásához, a törvény azonban maga korlátozza ezt a tanulói jogot, amikor kimondja, hogy ennek gyakorlására csak az intézmény lehetőségeihez képest van mód. A közoktatási intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működéséről, ezen belül az osztályban tanító pedagógusok kijelöléséről.
Tanárt és tantárgyat is választhatnak?
A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget – legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti –, tankötelessé válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.
Az ombudsmannál aziránt érdeklődött egy beadványozó, hogyan szerezhetne érettségi bizonyítványt úgy, hogy 21. életévét már betöltötte. A kiválasztott iskola ugyanis a felvételi kérelmét a korára való tekintettel elutasította. Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti – középiskola és szakiskola esetén – a huszonkettedik életévét. Ez a határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. A panaszosnak tehát joga van tanévet kezdeni, méghozzá nappali rendszerű iskolai oktatásban. Ha nappali rendszerű oktatás nem valósul meg abban az iskolában, amelybe jelentkezett, tanulmányait felnőttoktatás keretében végezheti. Aki betölti a 22. életévét, tanulmányait kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatja.
