A magyar gazdaság növekedési kilátásai továbbra is kedvezőtlenek, az egyensúlymutatók az idén az első félévben tovább romlottak – áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet MTI-nek megküldött jelentésében.
Az összeállítás szerint a GDP növekedési üteme az előző évi 3,3 százalék után 2003-ban is ezzel azonos mértékű, 3,3-3,4 százalék lesz, jövőre 4 százalék körüli bővülés valószínű.
Az ipari és építőipari termelés nem mutatja a stabil növekedés jeleit és a kiskereskedelmi forgalom is a korábbiaknál kedvezőtlenebbül alakult az év közepén. Az ipar az idén 4,5 százalékkal, jövőre 5-6 százalékkal bővülhet – állapítják meg.
Az államháztartás hiánya júniusra elérte az éves előirányzat 72 százalékát, a deficit meghaladta a 600 milliárd forintot és az év végéig elérheti a GDP 5,2 százalékát. Az elemzés hangsúlyozza, hogy nem elég a jövő évi költségvetésre koncentrálni, az idei hiányt is közelíteni kellene a tervezetthez.
A külső egyensúly romlása az első öt hónapban meghaladta a várakozásokat. Az áruforgalmi statisztika adatai szerint 2003. májusáig az import növekedési üteme meghaladta az exportértékesítés volumennövekedését. A folyó fizetési mérleg hiánya május végére 1,7 milliárd eurót ért el, s az év végére 3,8 milliárd körüli deficittel lehet számolni az Ecostat szerint.
A külső hiány finanszírozásában egyre nagyobb arányt tesznek ki az adóssággeneráló tételek – állapítják meg. Hozzáteszik: tekintettel arra, hogy a szomszédos országoknál nagyobb privatizációs programokat indítottak a közelmúltban, Magyarországon új stratégiát kell kidolgozni a közvetlen tőkebefektetések növelésére.
Az Ecostat megállapítja, hogy az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai lépései nyomán a külföldiek érdeklődése az állampapírpiacon is csökkent, ami a hozamemelkedés nyomán növelte az államháztartás kamatkiadásait.
A fogyasztói árak júniusban 4,3 százalékkal emelkedtek az előző év júniusához képest. Az év végéig a termékek és szolgáltatások további drágulása várható, melynek meghatározó elemei az élelmiszerárak növekedése, az energia és néhány hatósági körbe tartozó termék és szolgáltatás árának emelése, valamint a forint gyengülése az euróval szemben.
A jövő évtől az általános forgalmi adó – európai uniós előírásokkal összefüggő – átalakítása emelheti az árakat. Az idén az infláció 4,8-5 százalék közötti, míg decemberben akár 5,5-5,8 százalék lehet, jövőre pedig átlagosan 4,5 százalékos éves fogyasztói áremelkedési ütemmel számolnak a kutatók.
Az Egyesült Államokban még mindig nem tűnik biztosnak a konjunktúra fellendülése, ezért egyre többen az Európai Uniótól várják a világgazdaság motorjának szerepét – állapítja meg az összeállítás. Az euró erősödése ugyanakkor nagymértékben akadályozza – elsősorban a német – kivitel növekedését – teszik hozzá, megjegyezve, hogy egyebek között emiatt az év egészére 1 százalékot alig meghaladó növekedés valószínűsíthető.
