A Kiskunság középső részén található Böddi-szék védett madárfajok tucatjainak fészkelő- és táplálkozó helye. A tómedret azonban annak idején kettévágták a Duna-völgy középső szakaszának belvízrendezésre hivatott Sós-éri főcsatornával, ami természetvédelmi szempontból károsnak bizonyult. A csatorna akadályozza a természetes vízmozgást, megváltoztatja a szikes tó vízháztartását, anyagfeldúsulást (eutrofizációt) okoz, és a tó fokozatos feltöltődését eredményezi – mondta Bankovics András, a természetvédelmi program vezetője.
A hatéves LIFE-projekt keretében betemetik, illetve áthelyezik a szikes tavat átszelő csatorna 6 kilométeres szakaszát, és a megvásárlandó 400 hektár földterülettel együtt több mint 800 hektárt kezelnek majd természetvédelmi szervezetek azzal a céllal, hogy helyreállítsák és térben megnöveljék a szikes tó és szikes gyepek kiterjedését. Az akadálytalan természetes vízjárás helyreállításának köszönhetően a nyílt vízi felület a jelenlegi 180 hektárról várhatóan 400 hektárra nő majd.
Az elnádasodott szikes rétek kezelését őshonos magyar háziállatfajtákkal végzik majd, magyar tarka és szürkemarhák, parlagi szamarak és juhok érkeznek a területre. Mindegyik háziállat más-más legelési szokásokkal hasznosítja a szikes pusztai élőhelyeket. A szamarakat például azért alkalmaznak, mert nem válogatósak. Elfogyasztják a szúrós növényeket és kórókat is, ráadásul nagyon rövidre rágják a növényzetet, ami kedvező a szikeseken fészkelő parti madaraknak. A legelőterületek csökkenését okozó inváziós növények, elsősorban az ezüstfa és a selyemkóró állományainak visszaszorításával várhatóan tovább javul az élőhelyek állapota.
A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi tavak között igen jelentős, a nyílt vízfelszínű időszakos szikes tavak 18 százalékát teszi ki. Európában ritka és különleges jelentőségű élőhely, ami része az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000-nek, és hazai jogszabályok által is védett terület.
