Csillagvallás

Jedizmus – írta be vallási hovatartozását mély meggyőződéssel számos brit a legutóbbi népszámláláson. Miután több mint tízezren cselekedtek így, az ország statisztikai hivatala kénytelen volt külön kódot adni a jedizmusnak, akárcsak az anglikán, a római katolikus, a muzulmán, a buddhista vagy a hindu vallásnak. George Lucas elégedett lehet életművével, amelynek a társadalomra gyakorolt hatása az egyházszervezési kísérletekben csúcsosodott ki. Konstruáltsága miatt mégsem lett belőle vallás. (Ellentétben a vitatott megítélésű szcientológiával, amely szintén egy sci-fi író, L. Ron Hubbard mesterséges kreálmánya.)

LEGENDA SZÜLETIK.

Lucas, aki majdhogynem véletlenül teremtette meg az emberi civilizáció legfrissebb kanonizált művét, nem fáradozott a tanok vallásként történő bejegyeztetésén. Különben is, az író-rendező-producer eredeteileg autóversenyzőnek készült, nem pedig vallási vezetőnek. Álmait azonban egy kis híján halálos kimenetelű autóbaleset szertefoszlatta. Még jócskán lábadozott, amikor kezébe került a The Hero with a Thousand Faces (Az ezerarcú hős) című tanulmány, amelyben Joseph Campbell a mesék, a mítoszok és a legendák archetípusait definiálta. Innen emelt át űreposzába három alapkaraktert. A szép hősnőt, akinek megmentésével szerelem, gazdaság és hatalom jár, a testvért, illetve a törvényen kívüli cowboyt.

A hős- és mesekreálás Lucas részéről tudatosan és jó időben történt. A hetvenes évek Amerikája reményvesztett, értékválságos időket élt. A társadalom a vietnámi háború dicstelen befejeződése után nehezen dolgozta fel a kudarcot, nem tudott hinni a hősökben. Ebbe a morális környezetbe robbant be 1977-ben a Csillagok háborúja – Új remény alcímmel -, amelyben a néző olyan hősökkel azonosulhatott, amilyenek jó ideje nem voltak láthatók a filmvásznon.

Persze a társadalomra gyakorolt hatás csak a legelőször készült három epizódra (IV., V., VI. rész) igaz. Az idő ugyanis még csak ezeket érlelte klasszikussá. „Az akkori tizenévesek, most váltak alkotó harmincasokká. Vélhetően a mostani széria akkor lesz hivatkozási alap, amikor a jelenlegi tizenéves generáció harmincassá érik” – mondja Galamb Zoltán, a filmeposz avatott szakértője, a Csillagok háborúja képregények fordítója. Szerinte az újabb epizódok (az eredeti filmek előzményeit elmesélő I., II., és III. rész) hatása már csak azért sem lehet ugyanolyan átütő, mert a filmpiac mára rogyásig telt trükkökkel. Korábban egyetlen komolyabb alkotás született e műfajban, az 1969-es 2001 Ůrodüsszeia, amely túl tudományosra és vontatottra sikerült. Lucas ebből hámozta ki, mi minden más kell a népnek. Addig ismeretlen szereplőket választott, hogy arcuk ne legyen köthető más filmekhez, majd emlékezetes lényekkel és eszközökkel, misztikus tárgyakkal zsúfolta teli az alkotást. Sikerült kortalanná tenni a filmet, így azzal bárki, bármikor azonosulni tud.

AZ ERŐ. Ezért sem róható fel neki, hogy pocsék forgatókönyvet írt, csapnivaló párbeszédekkel. Persze vitathatatlan, akad egy-két jobb mondat az eposzban, mint a „May the Force be with You” (Az erő legyen veled). A rendező filmjeivel nem egyszerűen egy filmcsokrot nyújtott át, hanem egy világot adott hozzá. Tulajdonképpen a szemlélőnek úgy tűnik, mintha az író-rendező előbb egy teljesen önálló, „réges-régi” világot alkotott volna meg, figuráival, bolygóival, törvényeivel együtt. A film pedig úgy tálalja a történetet, mintha kívülről bepillantanánk egy valódi világ néhány fontos történésébe.