Visszatérés a Völgybe

San José. Ismét pörög.

A nagy testvér figyel téged – de nem az orwelli fikióban, hanem az amerikai Szilícium-völgy való világában. Patrick McKenna, a kaliforniai székhelyű LiveOps 34 éves alelnöke büszkén mesél a 40 millió dolláros forgalmat generáló cég üzleti modelljéről. Az online call-centert üzemeltető vállalat bárki számára munkalehetőséget biztosít, akinek van otthon telefonvonala, számítógépe, szabatosan beszél angolul és/vagy – a helyi sajátosságot figyelembe véve – spanyolul, valamint megbirkózik a LiveOps honlapján található intelligenciatesztekkel. A távmunka végletekig csiszolt változatában a mintegy százfős cégközpont folyamatosan szemmel – pontosabban füllel – tartja az alkalmazottak munkáját. „A nagy testvér állandóan fülel” – mondja McKenna, akinek munkatársai utólag minden beszélgetést ellenőriznek, vizsgálván, hogy az otthonról dolgozó alkalmazott a lehető leghatékonyabban igazítja-e útba a partnervállalatok ügyfeleit, vásárlóit. És hogy mennyi mindezért a fizetség? McKenna máris mondja a precíz választ: 25 dollárcent percenként, persze csak a jól végzett munkáért. Ha valakit csevegésen, vagy az ügyfél nem kellően célorientált útbaigazításán kapnak, azonnal eltávolítják a cégtől. Három esztendő alatt a mintegy ötezer (be)dolgozó fele cserélődött ki, és a magas fluktuáció ma sem hagy alább.

MUNKAERŐ-TÚLKÍNÁLAT. A LiveOps főhadiszállásán, a Szilícium-völgybéli kisváros, Palo Alto csúcstechnológiával felszerelt dobozszerű épületében elégedettek: az évi 60 (!) százalékos növekedési ütemet, úgy vélik, tartani tudják, sőt azt remélik, hogy az üzleti klíma az elkövetkező időkben az eddigieknél is kedvezőbb lesz. „Ismét túlkínálat van a munkaerő-piacon” – mondja a cég alelnöke, aki a dotcom-buborék 2001-es kipukkadását követően – amikor több ezer vállalkozás ment csődbe, és mintegy 50 ezren hagyták el a Szilícium-völgyet – ismét az internetgazdaság szárnyalását vetíti előre.

Igaza lehet. A LiveOps-ot imponáló eredményei ellenére csupán az újra lendületbe jött internetbiznisz kis halai között tartják számon. Ám az elektronikus kereskedelem cápái, a kereskedéssel foglalkozó eBay és Amazon.com, illetve a főleg keresőportálként számon tartott Yahoo! és Google is vidáman lubickolnak. Piaci értékük kisebb megingásoktól eltekintve növekszik. Elemzők e kör piaci kapitalizációját összességében mintegy 130 milliárd dollárra becsülik, szemben az egy évvel korábbi 63 milliárd dollárral. A növekmény nagy részben annak köszönhető, hogy a Google megjelent a tőzsdén.

A tízéves születésnapját júniusban ünneplő eBaynél szintén minden ok megvolt a pezsgőbontásra: a San José-i cég központjában az idén 1 milliárd dolláros profittal számolnak. A kezdetben plüssállatokkal kereskedő cég online piacterén ma már szinte mindent meg lehet találni. A folyamatosan bővülő piactér igazi intézmény lett az e-kereskedelem határok nélküli világában. Az eBay-en lebonyolított éves forgalom 40 milliárd dollárt tesz ki, a regisztrált felhasználók száma meghaladja a 150 milliót. Egy esztendő leforgása alatt 60 millió vevő és eladó látogatta meg az elektronikus piacteret. Az Economist adatai szerint az egyesült államokbeli összes elektronikus vásárlás egynegyede e portálon keresztül zajlik, és mintegy félmillió amerikai rendszeresen itt szerzi be a szükséges portékát. A cég népszerűsége Amerikán kívül is növekszik; az öreg kontinensen a németek és a britek a legaktívabb eBay-vásárlók.

A több millió terméket a leglátogatottabb e-kereskedelmi portálon 40 ezer (!) kategóriába sorolják. Az adásvételhez regisztráció szükséges. A vevőknek a tranzakció ingyenes, az eladóknak azonban 25 centet kell fizetniük egy-egy termék „kirakatba” helyezéséért. A termékek egy része fix áras, emellett több ezer árverés zajlik egy időben, s mód van arra is, hogy a vevő és az eladó közvetlenül állapodjon meg az árról. Meg Whitman, a vállalat vezérigazgatója – akit az Egyesült Államok legbefolyásosabb női vezetőjeként tartanak számon – úgy véli, a sikerek ellenére az eBay „még csak a kezdetén jár az útnak”.

INTERAKCIÓBAN. E kijelentés persze éppen attól lesz érdekes, hogy az „utak” az e-biznisz világában kifürkészhetetlenek. A sikeres internetes vállalkozásoknak gyorsan kell tudniuk megújulni, és folyamatosan reagálniuk kell az ügyfelek igényeire. Az internetező közönséggel folyamatos interakcióban lévő cégnél is meglepődtek azon, hogy mára a legnagyobb értékű kereskedést a használt autók adásvételével sikerült elérni. E hagyományos ágazat korábban ellenállt a világháló kísértésének, ma azonban az eBay fix áras üzletkötéseinek harmada – évi mintegy 13 milliárd dollár – származik az autókereskedelemből.

„Általános tendencia, hogy az online marketing egyre nagyobb bizalomnak örvend, meghódítva a hagyományosabb ágazatokat” – húzza alá David Verill, a Boston melletti Massachusetts Institute of Technology (MIT) e-business központjának vezetője. Az autóvásárlás több portálon keresztül is megoldható, kutatások szerint a potenciális amerikai vásárlók kétharmada tájékozódik a weben, és 6 százalékuk ott is veszi meg a kiszemelt négykerekűt. A General Motors, a világ legnagyobb autógyártója oldalát havonta 30 ezren látogatják. Verill szerint gyorsabb és olcsóbb a neten vásárolni. Az online beszerzett autók ára átlagosan 450 dollárral alacsonyabb, mint a szokásos adásvétel esetében.

Más ez a dotcom

A mostani netes felfutás számos ponton különbözik a korábbitól:

• A részvényárfolyam ma jobban összhangban van a vállalati eredményekkel, mint a dotcom-buborék idején
• A hagyományos technológiai óriáscégek mellett egyre komolyabb potenciált jelentenek az utóbbi fél évtizedben felfutott olyan netes vállalkozások, mint az eBay, a Google, az Amazon.com és a Yahoo!
• Az internetgazdaság egyre inkább integrálódik a régi gazdaságba; az online marketing legsikeresebb szegmense manapság az autóeladás, de hamarosan a banki-biztosítási szektort és az egészségügyet is meghódíthatja az internet
• Egyre nagyobb szerep jut az online közösségeknek, és ezen keresztül a „fogyasztói” akaratnak
• Tovább nő a vállalatok közötti verseny, megnő a választék, kínálati oldalon valóságos robbanás következik be

Az internetes kereskedelem a törzsvásárlókból és szimpatizánsokból álló közösségek (community) interakciójából jön létre. Az eBay-közösség például olyan értékekben osztozik, mint a becsületesség, az individualizmus, a kölcsönösség vagy az abbéli hit, hogy az emberek alapvetően jók. És, ha a szkeptikus európai látogató némi távolságtartással fogadja ezeket a „kereskedelmi” kategóriákat, az amerikai álom szószólói rögvest replikáznak: június végén, a cég tízéves évfordulóján – egy szemináriumsorozattal egybekötött fiesta keretében – több mint tízezren gyűltek össze San Joséban, hogy a virtuális kontaktusokat személyes ismeretségre cseréljék. „Az online kereskedés sokak életét változtatta meg” – mondja Jay Monahan, az eBay egyik alelnöke. „E cégnél dolgozni továbbra is álom” – jelzi egyúttal azt is, hogy optimizmusa töretlen.

A netes vállalkozásokra jellemző folyamatos megújulási igény és képesség nemcsak e cégek kínálati oldalát alakítja át, hanem a munkaerő-keresletet is. A BusinessWeek magazin szerint valóságos agyelszívás működik a hagyományosabb vállalatoktól és szektorokból az internet-vállalatok felé. A jól képzett mérnökök és kutatók ma már szívesebben dolgoznak a Google-nál vagy Yahoo!-nál, mint a hagyományos technológiai cégeknél. Az Egyesült Államokban a netes cégek mágnesként vonzzák a jó szakembereket. A mai e-business lényegében azt a szerepet vette át, amit korábban a Microsoft játszott: gyűjtőhelye a fiatal, kreatív szakembereknek, akik tevékenységükben sem földrajzi, sem szakmai határokat nem ismernek. A felfedezés öröme csak az idei második negyedévben 230 mérnököt csábított el a Google-hoz. A kis netes vállalkozások is vonzzák a nagyvállalati szakembereket. A LiveOps vezetői például korábban a Microsoftnál, a Time Warnernél vagy a JP Morgan-nél dolgoztak.

DRÁMAI VERSENY. A „réginél” is gyorsabban globalizálódó Új Gazdaságban a versenykihívás drámai: mivel a piacra lépés költségei igen alacsonyak, a jövedelmező területeken a konkurencia gomba módra szaporodik. Ezért nincs más lehetőség, mint a tempós előremenekülés, az új területek és technológiák meghódítása. A Google és a Yahoo! egy videókereső fejlesztésén dolgozik. Az új szoftver – már a digitális televíziózás korszaká­ra „készülve” – filmrészleteket lesz képes megtalálni a világhálón. Eközben a mesés növekedési lehetőségeket kínáló kínai piac az amerikai e-biznisz egészét elbűvöli, arrafelé kacsingat az összes nagyobb szereplő. A Yahoo! a minap egymilliárd dolláros üzletet kötött az Alibaba.com nevű kínai B2B (business-to-business) portál megvásárlásáról. De az e-Bay sem akar lemaradni: néhány hete százmillió dolláros cégpromócióról döntöttek, azt remélvén, hogy a kínai látogatók számával arányosan az Egyesült Államok és a Távol-Kelet közötti kereskedelem lényegesen megnő az elkövetkező években.

Az e-biznisz sokszor ideáltipikus világa persze sok kérdést is felvet. Komoly dilemma, hogy az internetes vállalkozások fizessenek-e a mi áfánkhoz hasonlítható, ám lényegesen kisebb kulcsú – államonként változó, jobbára 5-9 százalékos – forgalmi adót vagy sem. Jelenleg egy több mint egy évtizede hatályos jogszabály van érvényben, amely szerint tilos adót kivetni az e-biznisz cégeire. Több politikai nagyágyú helyteleníti ezt a rendelkezést, s a minap a New York Times szerkesztőségi cikke is amellett tette le a voksot, hogy az online és az offline cégeknek egyenlő elbánásban kellene részesülniük.

Mindemellett számos piaci kérdés is megválaszolatlan. Miközben a dotcom-buborék kipukkadásának „válságos” korszakában a Figyelő által megkérdezett vállalatvezetők egybehangzó állítása szerint a túlélés záloga az volt, hogy egy területre fókuszáltak, a mai fiesta-hangulatban az ellenkező kérdés merül föl. Hol a cégprofil kiszélesítésének határa? A jelek szerint az eBay, a Yahoo! és a Google is több vonalon terjeszkedik, ötvözve a keresési és a kereskedési funkciókat. Az Economist mindenesetre a Yahoo!-val kapcsolatban már „személyiségzavarról” ír, megemlítve, hogy a keresőportál még mindig inkább egy médiavállalatra hasonlít, mintsem egy technológiai cégre. A Google-nál azt mondják: bízz a gépben, a Yahoo!-nál pedig azt: bízz a netes „közösség” szerkesztőjében. A brit hetilap számára nem kérdés, hogy az Új Gazdaságot nem a „szerkesztők”, hanem a felhasználók és a technológia pörgeti majd fel.

Ezzel cseng egybe a téma egyik legnevesebb amerikai közgazdászának, Robert Atkinsonnak a Figyelő számára kifejtett véleménye, aki szerint az internet alapvetően alakítja át a gazdaságról eddig alkotott fogalmakat. A Demokrata Párt egyik legfontosabb agytrösztjének elkönyvelt Progressive Policy Institute vezetője szerint az Új Gazdaság a kínálati oldalon valóságos robbanást idéz elő, olyan választási lehetőségözön elé állítva a fogyasztót, amilyenről eddig álmodni sem mert. A kínálat expanziója a verseny növekedéséhez vezet, ami pedig visszahat a vállalatokra, még merészebb kockázatvállalásra ösztönözve azokat. Atkinson szerint egyébként ez alapvetően jó irány; ő a verseny fokozásának a híve. Más kérdés, hogy a gazdaságpolitika szerinte nem képes megfelelni az Új Gazdaság által támasztott kihívásnak, és túlságosan is a monetáris és fiskális politika „magas és ködös régióiban” tanyázik, ahelyett, hogy minden eszközzel a versenyt mozdítaná előre. Atkinson szerint egy évtized múlva az e-biznisz olyan ágazatokat nyel le, mint a bankrendszer, a biztosítások vagy akár az egészségügy. „Már dolgozunk egy IT-alapú interaktív egészségügyi rendszeren, amelynek középpontjában a beteg és nem az orvos lesz” – vázolja a terveket, amelyek gyakorlatba ültetése persze még a versenyszemléletű és rugalmas Újvilágban is évek kérdése.