Nem egészen hárommilliárd euróval növelte a 2007-2013-as EU-költségvetés főösszegére tett új javaslatát a soros brit elnökség. A Jack Straw brit külügyminiszter által előterjesztett 849,3 milliárd eurós költségvetés az egyesített uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,03 százaléka lenne, ugyanúgy, mint a december 5-én közzétett első, 846,754 milliárd eurós brit elnökségi javaslat.
Pótlólagos források
A brit kormány által szerdán közzétett szűkszavú közlemény szerint az új tervezet „pótlólagos” forrásokat kínál a strukturális és kohéziós alapból Magyarországnak és a többi új tagállamnak. Az eredeti brit javaslat szerint a térség egészének 150 milliárd euró, Magyarországnak 22 milliárd euró fejlesztési támogatás jutott volna a következő költségvetési időszakban.
Folyamatosan csökkent
A költségvetés körüli huzavona a luxemburgi elnökség alatt kezdődött. Ekkor még mintegy 871 milliárd eurós költségvetésről szólt a javaslat; ez az arra az időszakra becsült, összesített uniós GNI 1,06 százaléka lett volna. Ezzel szemben az 1025 milliárd eurós tavalyi EU-bizottsági javaslat a közös GNI 1,24 százalékát tette volna ki.
A luxemburgiak javaslatát a britek december 5-én benyújtott új javaslattal felülírták. Azonban ezzel gyakorlatilag az összes uniós tagállam haragját sikerült magukra vonni. Az átfogó tiltakozáshoz vezetett, s a britek ennek hatására látszólag visszavonulót fújtak.
Elemzők szerint az eredeti javaslat csak csaliként funkcionált. Célja az volt, hogy a nagyon kemény számokat ismertetve rémületet keltsen a tagállamokban, hogy egy az első javaslatannál csak alig valamivel engedékenyebb változatot elfogadják a tagállamok vezetői. Egyelőre tényleg úgy tűnik ez valósult meg.
Nem kevés
Körülbelül másfél milliárd euró felzárkóztatási támogatást visszaad az új tagállamoknak a brit javaslata abból a 14 milliárd euróból, amelyet az előző, még december 5-én napvilágot látott javaslat vett el. A britek összesen 2,5 milliárd euróval megemelték a kiadások szintjét az előző verzióhoz képest, ám az emelés mértékétől függetlenül a kiadások szintje akárcsak az előző javaslat szerint, az EU 27-ek nemzeti összjövedelmének 1,03 százalékán maradna.
Amellett, hogy az új tagállamok kohéziós forrásai másfél milliárd euróval növekednének, a régi tagállamok is fél milliárd euróval több felzárkóztatási pénzt kapnának. Továbbá a vidékfejlesztési kiadások is az előző csomagban javasolt 7 milliárdnál fél milliárddal kisebb mértékben csökkennének. A tíz új csatlakozó 2007 és 2013 között összesen 151,56 milliárd eurót kapnának felzárkóztatási források formájában.
Mégis jöhet az áfa
Az új javaslat az új tagállamoknak, továbbá Görögországnak és Portugáliának megengedné, hogy regionális és helyi önkormányzataik a vissza nem térítendő áfa-t támogatható költségként számolják el – írja a Bruxinfo. Az elnökség becslései szerint ez 10 milliárd euró megtakarítást jelent majd az új tagállamok büdzséjének.
További 5 milliárd euróra becsülik a britek a strukturális alapoknál a maximális uniós társfinanszírozási arány 75-ről 85 százalékra való felemeléséből az új tagok költségvetése számára elért megtakarítást. A britek szerint tehát könnyítést célzó javaslataik összesen 15 milliárd eurót takarítanának meg az új tagállamoknak 2007 és 2013 között a nyári luxemburgi kompromisszumos javaslatból elvett körülbelül 12 és fél milliárd euró felzárkóztatási támogatással szemben.
A britek a szlovákoknak és a litvánoknak is több pénzt adnának az atomerőművek leszereléséhez.
140 millió a pesti régiónak
Az elnökség Közép-Magyarország régiónak is 140 millió euró plusztámogatást javasol ezáltal biztosítva azt, hogy a régió támogatási intenzitása elérje az egy főre eső 115 eurót.
Hosszabb felhasználás
Nem változott az a javaslat, amely egy évvel meghosszabbítaná azt a határidőt, amelyet az új tagállamoknak adnának a strukturális és kohéziós alapok felhasználására (n+3-as szabály n+2 helyett), ennek lehetőségét ugyanakkor a két legszegényebb régi tagállamra, Portugáliára és Görögországra is kiterjeszti. A módosított javaslat is tartalmazza azt, hogy az új tagállamok szociális lakások építésére és felújítására is igénybe vehetnek majd strukturális alapokat.
Brit visszatérítés
Nem javasolt változást ugyanakkor az elnökség a brit költségvetési visszatérítésben, amit pedig szinte mindenki a megállapodás előfeltételének tekint. London hét év alatt 8 milliárddal kész csökkenteni a rebate összegét és erre két alternatív javaslatot terjesztett elő. Megfigyelők arra következtetnek, hogy a visszatérítés további csökkentésének lehetőségét az elnökség a tárgyalások végjátékára tartalékolja. A brit kormány szóvivője mindenesetre „tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak” nevezte a legújabb ajánlatot és arra is figyelmeztetett, hogy nagyon szűk a mozgástér az alkudozásokra.
