Bizalmi index
Belyó ismertette az Ecostat júniusi bizalmi indexeit. A nagyvállalati szektorban enyhén emelkedett a makrogazdasági, illetve a saját kilátások megítélését jelző index: a májusi 50 százalékos mutató egy százalékponttal emelkedett júniusban.
A kis- és közepes vállalkozások is kedvezőbbnek látják az egy hónappal korábbinál rövid távú kilátásaikat, bár bizakodásuk visszafogottabb a nagyvállalati szektorénál. A májusi indexhez képest 3,6 százalékpontos az emelkedés, de így is csak 43,6 százalék a júniusi mutató.
A lakosság kedvezőtlen megítélése ugyanakkor ha enyhén is, de tovább gyengült. Az első negyedévi 42,3 százalékról 41,4 százalékra csökkent az index a második félévben. A kiosztott sajtóanyag szerint a válaszadók 48 százaléka állítja azt, hogy éppen csak megél jövedelméből.
Az államháztartás szűkítésével a magyar gazdaság olyan egyenletesen növekvő pályára állhat, amely képes a már eleve magas államháztartási hiányt megfejelő adócsökkentést elviselni.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet az adótörvények módosításainak hiányosságára. A kritikus észrevételeket tartalmazó kijelentések elsősorban arra vonatkoznak, hogy egyelőre ismeretlen az adómódosítások jogszabályi háttere.
Aggályok
Örvendetes az iparűzési adó eltörlésének szándéka. Azonban az EU-ban idegennek számító adófajta megszüntetésekor kérdés, hogy ezt mivel és milyen módon lehet kiváltani – teszi fel a kérdést az Ecostat. Az eddigi információk nem elegendőek a megfogalmazódó kételyek eloszlatására.
Áfa
Az áfa mérséklése helyes lépés, mert anélkül növeli a lakossági vásárlóerőt, hogy azzal megterhelné a vállalatokat, vagyis növeli a belföldi keresletet. A kutatóintézet félelme, hogy ez a kereslettöbblet esetleg az import erősödéséhez vezet majd.
A 25 százalékos áfa csökkentése az Ecostat szerint indokolt, mivel ez a világ legmagasabb kulcsai között volt számon tartva. Magyarországnak pedig ahhoz, hogy a velünk leginkább versenyben lévőkkel fel tudja venni a versenyt, nem a skandináv modellhez, hanem a kelet-közép-európai környezethez kell alkalmazkodnia.
A tervezett lépéssel Magyarország tehát a régió középmezőnyébe kerül, bár azt is számításba kell venni, hogy egyes információk szerint a versenytárs országokban is változásokra készülődnek. Az adóváltozások a kis- és középvállalkozások forgalmát vélhetően az átlagosnál erősebben lendítik fel. Ezek azok a cégek, amelyek főleg a hazai piacra szállítanak, míg a nagyoké inkább exportra kerül. Mindezek következtében az Ecostat jelentős árszínvonal-csökkenést prognosztizál. Az első számítások szerint mintegy 1,7 százalékpont körüli infláció-mérséklődés várható 2006-ban.
Szja
A lakosság szempontjából egyértelműen kedvező, mert növeli a reálkeresetet. Azonban gondot is okozhat. Ugyanis nem tudni, hogyan növeli a következő években az ország munka-egységköltségét. Hasonló hatásokat válthatnak ki a minimálbért módosító intézkedések is. Kérdéses az is, hogy a belső elosztási arányok az igazságosság irányába változnak-e majd. Ahhoz, hogy ilyen ellentmondásos folyamatokban véglegesen lehessen állástfoglalni, részletes hatásvizsgálatokra van szükség.
A luxusadó
A fejlett uniós országokban az adóreformok finanszírozásának egyik gyakori lépése a vagyonadó bevezetése. A luxusadó ebbe az irányba tett lépésnek számít. Azonban a beadvány a jelenlegi kidolgozottsági foka alapján nem tűnik kivitelezhetőnek. Itt is hatásvizsgálatokra lenne szükség.
A fedezet kérdése
Az Ecostat szerint nehéz megítélni a program főbb nemzetgazdasági hatásait. A kormányzati kiadások évi mintegy 200-300 milliárdos, további évekre is kiterjedő mérséklése két úton hajtható végre: egyfelől a minisztériumok folyó költségvetési kiadásainak a további lefaragásával, vagy az egyszeri költségvetési kiadások, nevezetesen a nem uniós állami beruházások minimumra szorításával.
A korábbi hasonló intézkedések tapasztalatai alapján nagy a valószínűsége annak, hogy főként ez utóbbiról lehet szó, mivel az államapparátus további karcsúsítása kezdetben inkább visz, mint hoz.
