A vita lezárult, a magyar kormány 2010-ben szeretne eurót a forint helyett – derült ki a hirtelen stratégiát váltó kormányzati kommunikációból e hét elején. A bejelentés éppen időben érkezett, hogy ne feszítse tovább a nemzetközi trendek miatt amúgy is nagyon felfokozott gazdasági helyzetet – bár a piaci szereplők által vártnál későbben.
Ahhoz azonban, hogy a kormány szép vállalásait teljesíteni tudja, kormányzati becslések szerint 1000, jegybanki saccolás alapján 1300 milliárd forintnyi kiadást kéne lefaragni 2008-ig. De valószínűleg ez sem lesz elég, hanem szükség van arra, hogy az Európai Bizottság hagyja jóvá a költségvetésen kívülre helyezett tételeket. Ezek a – kvázi-kiadáscsökkentő – tételek, mint például az autópályák finanszírozási tételei, jelentősen megkönnyítenék a Magyarország számára szinte elérhetetlennek tűnő 3 százalékos államháztartási hiánycél elérését.
Lebegett
A kormány az eurócsatlakozás céldátumát három-négy hétig lebegtette. Majd, mikor már mindenki leírta a 2010-es csatlakozási dátumot, a kormányszóvivő útján tájékoztatta a nagyvilágot: mégis marad az eredeti időpont. A hétfői közlés érdekessége – azonfelül, hogy a piaci elemzők közül nagyon kevesen hisznek benne –, hogy három nappal előzte meg a bizottsági verdiktet, vagyis olyan találgatások is napvilágot láttak, hogy a magyar kormány esetleg az Európai Bizottság döntésének tudatában lett hirtelen annyira magabiztos.
A csütörtöki bejelentésével az Európai Unió várhatóan újabb intézkedésekre szólítja fel Magyarországot a magas államháztartási hiány csökkentése érdekében. Ezenfelül közlik, hogy mely tételek kerülhetnek a büdzsén kívülre.
A múlt
A kormány szeptember végén – az Eurostat sztrádafinanszírozási döntése, valamint Joaquín Almunia pénzügyi biztos budapesti látogatása nyomán – ismerte be, hogy kiszalad kezéből az államháztartási hiány kezelése, s bevallotta, hogy az idei – nyugdíjbefizetésekkel korrigált – hiány eléri a 6,1 százalékot, és módosította a korábban jövőre kitűzött, rendkívül tetszetős számokat 4,7 százalékra (az eredeti tervek szerint idén 3,6, jövőre 2,9 százalékos lett volna a deficit). A kiszivárgott hírek szerint azonban a bizottsági jelentésben ennél is magasabb, 8 százalékos államháztartási hiány van. Ezzel párhuzamosan a kabinet elkezdte dresszírozni a lakosságot és a piacokat, hogy a korábban kőbe vésett 2010-es eurócsatlakozási céldátumon változtatna.
Ugyanis mind a hazai, mind pedig a külföldi elemzők szerint a költségvetési célszámok szeptember végi felülvizsgálata után valószínűtlenné vált az euró 2010-es magyarországi bevezetése. A magyar pénzügyi vezetés viszont ezt határozottan tagadta, mondván, a céldátum továbbra is él, de Gyurcsány Ferenc egyetlenegy alkalommal sem erősítette meg. A céldátum kommunikálása Veres János pénzügyminiszter feladata volt, de a piac már nem hitt neki. A fenntartásokkal vegyes minimális bizalom hétfőn tért csak vissza, bár ekkor már a világgazdasági események mozgatták a hazai piacot.
