Ha azt tervezné, hogy eltölt Budapesten egy kellemes hétvégét, inkább ne készítsen fényképeket, mert majdnem biztos, hogy ezzel törvénysértést követ el – tanácsolja olvasóinak a brit The Guardian.
A március 15-én életbe lépő új Polgári Törvénykönyv szerint csak akkor lehet nyilvánosságra hozni egy fotót, ha minden egyes rajta szereplő ember hozzájárult a közléshez. Ez gyakorlatilag a sajtófotó halálát jelenti, de egy átlagember is könnyen a bíróság előtt találhatja magát, ha egy olyan fotót oszt meg, mondjuk a Facebookján, amelyiken olyan ember szerepel, akitől nem kapott engedélyt a publikálásra.
Kirándulók a Kopaszi-gáton
Fotó: Kummer János
Bár a lap szerint az illetékesek úgy vélik, az új szabályozás illeszkedik az eddigi gyakorlathoz, a magyar fotós- és jogászszakma sem tudja, hogy mit kezdjenek a helyzettel. A lap budapesti riportere Daniel Nolan Stiller Ákost, a HVG fotósát, Magócsi Mártont, az Origo képszerkesztőjét, és Bognár Eszter jogászt kérdezte.
“Ostoba, és betarthatatlan törvény”
„Készíthetünk ezután fotókat idegenekről? Például emberekről, akik egy kirakatot néznek? Először exponáljuk, és aztán kérjünk engedélyt, vagy előzetes hozzájárulás nélkül nem is kattinthatunk?” – teszi fel kérdéseit Stiller.
Magócsi szerint, ha az utóbbi szokás lesz érvényben, Magyarországon nem születnek többé valósághű képek.
„A törvény ostoba, és betarthatatlan” – fogalmaz Bognár Eszter. Magyarországon eddig is meglehetősen szigorú volt a sajtófotó szabályozása. Az érthető, hogy különleges rendészeti erők, például terror elhárítók arca nem jelenhet meg a médiában, de miért kell minden mezei közrendőrt kipixelezni?
„A rendőreink többsége nagyszerű munkát végez, de nekik is be kell látniuk, hogy olyan hivatást választottak, melynek része a nyilvános szereplés is” – mondja Stiller – „a törvény miatt hatalmas szakadék tátong az állam és a polgárai között. A kitakargatást vizuálisan gusztustalannak, állampolgárként pedig abszurdnak tartom” – teszi hozzá.
„Úgy gondoltuk konstruktív párbeszédet folytatunk a törvényalkotókkal, de egyetlen javaslatunk sem került be törvénybe” – mondja Magócs egy levélre utalva, melyet két évvel ezelőtt, gyakorlatilag az összes felelős képszerkesztő aláírt. Kitért arra is, hogy mennyire megnehezíti majd a munkát, ha ezentúl, perek sokasága szakadhat majd a szerkesztőségek nyakába. „Az igazi veszély az, hogy a magán biztonsági cégek, vagy a rendőrség elzárhatják majd bizonyos események, vagy rendezvények helyszíneit a riporterek elől, arra hivatkozva, hogy meg akarják védeni a résztvevők jogait.
„Mint annyiszor az elmúlt években, most sem lehet tudni, hogyan fog érvényesülni a szabályozás a gyakorlatban, mert senki sem tudja mi a valódi célja” – mondta Bognár.
Robert Capa szégyenkezne
„Magyarországon nagyszerű hagyományai vannak a fotográfiának, amit mi folytatni szeretnénk, de a törvény nem könnyíti meg a dolgunkat. Robert Capa szégyenkezne, vagy ma is ugyanazt tenné: lelépne egy olyan országba ahol a rendőrnek van arca” – tette hozzá Stiller.
