Németh Károlyné kálváriája tavalyelőtt májusban kezdődött. Elesett, törést nem mutatott a röntgen, így csak fájdalomcsillapítót kapott. Mivel a fájdalom nem szűnt, 3 hónap múlva visszament az orvoshoz, akkor 10 elektromos kezeléssel próbálkoztak, de az sem segített, ezért beutalták 5 sugárkezelésre. Miután azt megkapta, állapota rosszabb lett.
„Roppant a kezem, hánytam, nagyon beteg lettem, ki kellett hívni a körzeti orvost” – meséli Vilma néni otthonában, körbevéve leletekkel, levelekkel, amelyek az elmúlt két év megpróbáltatásairól tanúskodnak.
Fotók: Berecz Valter
Gipsz alatt sebek
Bő két hét múlva mentő vitte el vesekőproblémák gyanújával, de másnap hazaengedték. Állapota nem javult, ezért egy hónap múlva a lánya kiharcolta, hogy beutalják az István Kórház belgyógyászatra. A teljes kivizsgáláson kiderült, hogy Vilma néni könyöke el van törve, egy hét múlva átvitték a rehabilitációs centrumba, ott két hét múlva feltettek neki egy félgipszet, de azt egy hét múlva le kellet venni a fájdalmak miatt. Kiderült, hogy a karja több helyen sebes volt az összegyűrődött gipsztől. Azt ígérték megműtik, csak várjon, mert a doktornő szabadságon van.
„Egy hónapig vártam kínok között. 15 kilót fogytam. Már tolószékben jártam, a kezem fel volt kötve hevederbe. Január elején bevittek a Merényi Kórházba röntgenre. Na, ott az orvos rettentően megalázott. Azt mondta: szálljak ki a tolókocsiból, menjek haza és tanuljak meg a másik kezemmel főzni az unokáimnak.”
Műtét helyett morfiumtapasz
A doktor úgy ítélte meg, hogy Vilma nénit nem szerencsés műteni csontritkulása, szívbetegsége, csontvelőproblémái miatt.
„Ekkor már nagyon rossz állapotban voltam. Az al- és felkarom külön mozgott, teljesen el volt deformálódva. A borzalmas fájdalmaimra morfiumtapaszt írtak fel. Amikor a lányom vitt haza a kórházból, kérte a papírjaimat, azt mondták, nem találják a dossziémat.”
Újabb három hónap szenvedés után az Orthopédiai Klinikára vitte Vilma nénit a lánya.
“Amikor megröntgeneztek és vittem az eredményt, az orvos azt mondta: Úristen, én még ilyet nem láttam, hogy magát ilyen kézzel hazaengedték.”
Júliusban meg is műtötték az asszony könyökét, ezzel véget is vetettek a majdnem egy éve tartó szenvedéseinek.
„Az Isten áldja meg Skaliczky Gábor és Kiss Jenő doktor urakat, még a lépésüket is, hogy engem így segítettek. Én már ott tartottam, ha nem műtenek meg, öngyilkos leszek. Borzalmas volt.”
Vilma néni azt mondja, újjászületett, ugyan még buszon nem kapaszkodhat a műtött kezével, nem cipelhet, de tudja már használni, tornáztatni, és nincs az az elviselhetetlen fájdalom.
Bocsánatot kért az orvos
A 2013 októberétől idén júliusig tartó szenvedései, a megalázó bánásmód, az orvosi papírok eltűnése és a – szerinte – nem megfelelő sugárkezelés miatt azonban kártérítést szeretne. Írt a Merényi Kórház fenntartójának, az ÁNTSZ-nek, a fővárosi kormányhivatalnak és az Emberi Erőforrások Minisztériumának is.
A kórház főigazgatója válaszában azt írta, náluk nem lehetett volna azt a műtétet végezni, amivel végül megoldódott az asszony problémája. Amilyen operációra ott lehetőség lett volna, annak a kockázata nem volt arányban a várható eredménnyel. A kezelőorvos bántó szavai miatt magyarázkodott, bocsánatot kért a kórház és sajnálkozott az eltűnt papírok miatt, egyúttal tájékoztatták a beteget, hogy a dosszié végül előkerült, bemehet érte.
Az ÁNTSZ – többször meghosszabbított – vizsgálatával végül arra jutott, hogy a kapott dokumentumok szerint az orvosok a szakmai protokoll és a szabályok alapján jártak el, a dokumentáció elvesztése és pontatlan vezetése miatt azonban eljárást indítanak. Fellebbezni itt már nem lehet, de részletesen leírják, milyen egyéb lehetőségei vannak a betegnek, például a bírósági per.
Németh Károlyné így ügyvédhez fordult és reméli, hogy a bíróság neki ad igazat.
