Nem készült választási költségvetés – közölte Veres János, aki szokatlan számokat idézve azt mondta: az állam jövőre 11 ezer milliárd forintot költ polgáraira a törvénytervezet elfogadása esetén. Ez fejenként 89 899 forintot jelent, ami 6 százalékkal több a tavalyinál, és 60 százalékkal a 2002-es hasonló összegnél. A miniszter a költségvetési törvényjavaslat kedd reggel kezdődő általános vitájában megismételte: átlagosan 6 százalékkal nőnek a bruttó bérek, csak a rendvédelmi szerveknél dolgozók számíthatnak ennél nagyobb fizetésemelésre.
A kormány céljairól szólva Veres János azt mondta, hogy szeretnék csökkenteni az államháztartás hiányát annak érdekében, hogy az alapkamat tovább mérséklődhessen, és az eurót 2010-ben be lehessen vezetni Magyarországon. A kabinet célja a bürokrácia visszaszorítása, az állami feladatok újragondolása, és az adórendszer enyhítése – tette hozzá.
Az Orbán Viktor Fidesz-elnök jelenlétében folyó általános vita kezdetén a miniszter közölte: a büdzsé nyertesei a családok lehetnek, mert támogatásukra 142 milliárd forinttal több jut, mint tavaly. A miniszter szerint 7 százalékkal nő a helyhatóságok támogatása, és 14 milliárddal több jut a tavalyinál felsőoktatásra.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bírálatairól szólva Veres János elmondta: a büdzsé kiadási oldalának reformja valóban a következő évek feladata lesz.
Nagy reformokat sürget az ÁSZ
Az államháztartás reformja nélkül a jövőben aligha finanszírozhatóak a nagy ellátórendszerek – mondta a pénzügyminiszter után felszólaló Kovács Árpád.
Az ÁSZ elnöke szerint a büdzsé tervezetében szereplő vám- és adóbevételek összesen 2-5 százalékkal térhetnek el a terezettől, és a bevételek 58 százaléka „közepes kockázatú”. A számvevőszék vezetője szerint jelentős az ikerdeficit veszélye.
Kovács Árpád úgy vélte, hogy nem egyértelmű a költségvetési politika célja, mert az elmúlt évekhez hasonlóan a kormány túl sok területet kezel kiemeltként a költségvetési törvényjavaslatban.
Lendvai szerint csökkennek az adók
Míg 2002-ben 39 százalékos volt a pénzeszközök központosítása, 2006-ban 36 százalék lesz; 2002-ben minden 100 forintból 26-ot vont el az állam adó és járulék formájában, ez az arány 2006-ban nem fogja elérni a 21 százalékot. A tudatosan vállalt új adóformáktól eltekintve ezért adóemelésről nem lehet beszélni – mondta Lendvai Ildikó frakcióvezető, az MSZP vezérszónoka. A politikus elmondta: az államadósság 2002 óta 46 százalékkal nőtt, ami – a számok ismeretében – kisebb növekedés, mint az 1990-1994, 1994-1998, 1998-2002 közötti időszakokban.
A szocialisták vezérszónoka szerint lehetnek olyan négytagú családok, amelyeknek 170 ezer forinttal nő a bevétele jövőre az adócsökkentés, valamint az új családtámogatási rendszer következtében.
A frakcióvezető ígéretet tett arra, hogy a szocialista képviselőcsoport nem nyújt be és nem is támogat olyan módosító javaslatokat, amelyek a hiányt növelik.
Áder összefogást szeretne az árnyékállam ellen
Magyarország példaként áll számos nyugat-európai ország előtt, mert a kormány összes ígérete – 800 kilométer autópálya, 400 ezer új munkahely, ingyenes tankönyv, stb. – teljesült; minden nyugat európai politikus a „pannon puma” szavakat gyakorolja – mondta ironikus hangvételű felszólalásában Áder János frakcióvezető, a nagyobb ellenzéki párt vezérszónoka. Áder szerint azonban „az árnyékállam sötét minisztériumi szobákban bujkáló képviselői” átírták a költségvetést, ezért össze kell fogni ellenük.
Hozzátette: az árnyékállam képviselői az akarják elterjeszteni a Gyurcsány-kormányról, hogy érzéketlen, nem törődik a legrászorultabb emberek gondjaival, sőt pénzt vesz el tőlük.
„Miniszterelnök úr, arra kérem önt, hogy hallgassa meg frakciónk további felszólalásait, figyelmesen hallgassa érveinket, javaslatainkat, és fogjunk össze az árnyékállam ellen” – mondta Áder János, aki összefogásra szólította fel a miniszterelnököt a kisposták, valamint a kistelepülési óvodák és iskolák megmentésével és a kórházak adósságával kapcsolatban is.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke újra kiemelte, hogy a 2006-os költségvetés nem tekinthető választási költségvetésnek, valamint elmondta azt is, hogy Magyarországnak érdeke az euró-zónához történő csatlakozás. A kisebb állam kialakítása kapcsán Kuncze Gábor úgy fogalmazott: vegyük komolyan a tárgyalásokat a parlament létszámának csökkentéséről, mert az ugyan sok megtakarítást nem hoz, de szimbolikus jelentősége van. Kuncze közölte: az SZDSZ az idei költségvetéshez nem ad be semmilyen olyan módosító indítványt, ami növelné a hiányt vagy az állam kiadásait.
A kormány a 2006-os költségvetésben fontosabbnak tartotta a jövő évi választás szempontjainak érvényesülését, mint a magyar gazdaság hosszú távú érdekeit – mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője és vezérszónoka. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a 2006-os büdzsé egyáltalán nem foglalkozik a hazai kis- és középvállalkozókkal, a sarokszámok néhány ezrelékét fordítják erre a célra. Herényi Károly azt mondta: a törvényjavaslatban nyoma sincs annak, hogy a kormány hozzá akar kezdeni a nagy rendszerek reformjához.
