Októberi hiány
A PM közleménye szerint az állam-háztartási hiány – helyi önkormány-zatok nélkül – október végén 1061,6 milliárd forint lett. Az összesített pénzforgalmi deficit a GDP 4,77 százalékát jelenti.
Jóváhagyták kedden az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei az Európai Bizottság október végén kiadott, frissített helyzetértékelését a magyar államháztartási deficitről. Ebben a pénzügyminiszterek úgy ítélték meg, hogy egyelőre nem sikerült teljesíteni a hiány leszorítására tett korábbi uniós ajánlásokban foglaltakat – jelentette be a brit Gordon Brown, a pénzügyi tanács soros elnöke a találkozót követően Brüsszelben.
Az elfogadott – a magyar kormányhoz címzett – dokumentum szerint a tanács megállapította, hogy “a Magyarország által tett intézkedés eddig elégtelen válasznak bizonyult a tanács 2005. március 8-án elfogadott ajánlásaira”. A tanács azt is jelezte: aggódik a magyar államháztartás helyzete és kilátásai miatt.
Az uniós érvelés szerint a közelmúlt fejleményei azt mutatják, hogy az ajánlásokban szereplő idei, a GDP-hez viszonyított 3,6 százalékos deficitcéltől jelentős eltérés mutatkozik majd, miközben a kormány – korábbi vállalásaitól eltérően – nem döntött a csúszások kiigazítását szolgáló új lépésekről.
A miniszteri dokumentum szerint a jövő évre újonnan tervezett 5,2 százalékos cél is elvéthető, ha nem kísérik jelentős kiadáscsökkentések, mert a tervezett adóreform várhatóan 1,1 százalékkal csökkenti a bevételeket (a nemrégiben elfogadott költségvetés-tervezet a szöveg szerint nem tartalmaz szerkezeti hatású, átfogó intézkedéseket, amelyek az említett jelentős mértékű kiadáscsökkentést segíthetnék). Az adócsökkentések bevezetése 2006-ban ellentétes a tanácsnak azon ajánlásával is, amely szerint az adókurtítások időzítése és végrehajtása a tavaly decemberben beadott konvergenciaprogramban szereplő deficitcélok elérésének függvénye. A miniszterek most megerősítették az említett ajánlásukat.
Az Európai Bizottság október 20-án kiadott értékelése szerint kérdésessé vált, hogy tartható-e a deficitnek a szerződésben előírt, a hazai össztermékhez (GDP) képest 3 százalékos referenciaérték alá történő csökkentésére szabott 2008-as határidő, miután a kormány által 2005-re és 2006-ra kitűzött államháztartási hiánycélokat Magyarország várhatóan távolról sem éri el.
A kormány nemrégiben maga is jelentősen megemelte deficitvárakozásait, miután az unió statisztikai hivatala jelezte, hogy másképp számolja a hiányt, és beszámítja abba az állami-magán közös beruházások keretében lebonyolított autópálya-építések költségeit is. Az új hiánycél idénre 3,6 helyett 6,1 százalék.
A miniszterek sürgették Magyarországot, hogy minél előbb tegyen intézkedéseket a hiány csökkentésére. Úgy vélték azonban, még teljesíthetők a 2008-as célkitűzések, amelyek révén Magyarország 2010-től bevezetni tervezi az uniós közös pénzt. Rámutattak azonban, hogy a 2008-ig meghatározott korrekciós pályától idén és jövőre mutatkozó eltérések kétségessé teszik e pálya hitelességét, ráadásul a szerkezeti reformok lassú haladása veszélybe sodorja a makrogazdasági egyensúlyproblémák szükséges mértékű kezelését.
A keddi döntés nyomán a brüsszeli végrehajtó testület, illetve a pénzügyi tanács a jövő év elején újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára. Magyarország mindeddig az egyetlen az új EU-tagállamok közül, amely nem teljesítette a deficittel kapcsolatos ajánlásokat.
A pénzügyi tanács tavaly júliusban, illetve idén márciusban tett ajánlásokat a túlzott deficitre vonatkozó eljárás keretében, a jövő év elejére most bejelentett javaslatcsomag már a harmadik lesz ebben a sorban. Januárban viszont a miniszteri testület már figyelmeztető határozatot is adott ki arról, hogy az első ajánlásban foglaltak végrehajtására tett hatékony lépéseket még nem tapasztal. Hasonló jellegű határozat a kedden elfogadott is – derül ki a dokumentumból.
Októberi álláspont
Az EB októberi álláspontja szerint 2005-re 6,1 százalékos, jövőre pedig 5,2 százalékos GDP-arányos hiányt prognosztizált. A jövőre tervezett – s a bizottság határozott állásfoglalása ellenére keresztülvitt – áfacsökkentés miatt bekövetkező bevételkiesés ezt még további 1,1 százalékponttal ronthatja, illetve a családtámogatási rendszer tervezetthez képest várható nagyobb kiadásai újabb 0,4 százalékos deficittöbbletet eredményeznek. Mindent együttvéve tehát az 5,2 százalékos GDP-arányos hiány a – magánnnyugdíjpénztári korrekcióval számolva – a 6,7 százalékot is elérheti.
Az EB javaslataira Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára akkor úgy reagált, hogy tartható cél 2008-ra az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentése és az euró 2010-es bevezetése. Szerinte alapvető nézetkülönbség nincs a Pénzügyminisztérium és az Európai Bizottság között, viszont a bizottság statikus elemzésekből indul ki, a tárca viszont folyamatában értékeli az eredményeket és ez ad okot az optimizmusra. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy az idei hiány nagyon közel lesz a 3,6 százalékhoz, az Eurostat iránymutatása szerint ehhez hozzászámolva az autópálya-kiadást, legfeljebb 6,1 százalékos hiány jön ki. Jövőre 4,7 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak, ez szintén tartható. Amennyiben az Eurostat-iránymutatás szerint a Gripen-kiadásokat is hozzá kell majd számolni a hiányhoz, ez 0,5 százalékponttal 5,2 százalékra emeli annak mértékét.
