További viták
A gazdaság állapotáról a két vezető politikai erő prominensei, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is vitázni fog. Azt egyelőre még nem tudni, hogy ez a vita a parlamentben vagy a televízióban lesz-e.
Kóka csalódott
Kóka a parlamenti vitát záró beszédében csalódottságát fejezte ki. Véleménye szerint ugyanis a keddi vitában gazdaságpolitikáról kevés szó esett és kifogásolta, hogy az ellenzéki politikusok által megfogalmazott kritikákban érdemi ellenérvek nem hangzottak el. A gazdasági miniszter végezetül elmondta, hogy jövő hétre négypárti egyeztetést kért, amelyre a nagy politikai pártok már jelezték részvételi szándékukat.
A Fidesz kezdeményezésére megrendezett “Propaganda és valóság a magyar gazdaságban” című parlamenti vitanapon Kóka János kijelentette, hogy az államháztartás hiánya 2005-ben a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százaléka lesz, ami már közelít a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz. Kóka az államháztartási deficit-számot az ESA-módszertana szerint kezelte, a 3,6 százalékos GDP-arányos hiány így értelmezendő. Ez a hiány-mutató a magán-nyugdíjpénztárak bevételeinek és kiadásainak beszámításával jelzi a büdzsé pozícióját, azaz javítja az egyenleget. Az ESA-hiány kategória magyarországi alkalmazása azonban módszertanilag még nem teljesen tisztázott, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint például az ESA-hiány a módszertani bizonytalanság miatt nem is tekinthető informatívnak. A jegybank becslése jóval magasabb, mint a Kóka által meghatározott szám: az MNB 2005-re 3,9-4,7 százalékos hiányt vár.
A gazdasági és közlekedési miniszter szerint a kormány elkötelezett arra, hogy tartsa a konvergencia ívét, és ha kell, időről időre költségvetési megszorításokkal, de el fog jutni az eurózóna előszobájába 2008-ra. Ennek nyomán jövőre az államháztartás GDP-arányos hiánya várhatóan 3,1 százalék lesz.
Számháború
Kóka a képgalériánkban is megtekinthető grafikonokban szereplő számokkal igyekezett alátámasztani, hogy Magyarország versenyképességével nincs gond. Elmondása szerint az elmúlt 15 évben közel 50 milliárd eurónyi működőtőke áramlott hozzánk, amellyel Magyarország mind egy főre jutó, mind abszolút értékben megelőzte a régiós versenytársakat.
A miniszter szerint “nem a legolcsóbb ország, hanem a legjobb ár-érték arányú ország” akarunk lenni. Ezzel pedig a legnagyobb hozzáadott értékű termelés meghonosítása lenne a cél. Kóka utalt arra is, hogy az összadóterhelés a GDP 38 százalékára rúg, amely a következő években tovább csökkenhet (1998: 39 százalék). Továbbá megjegyezte, hogy az államháztartás magasabb színvonalú szolgáltatásaira kell koncentrálni egy átfogó reform keretében.
A sikerek között Kóka megemlítette az autópálya-építést: 2002-ben 511 kilométer autópálya volt, 2006-ra ez a tervek szerint 1054 kilométerre bővül.
A miniszter beszédében elmondta: az lenne a legfontosabb, hogy “közös kottából énekeljünk” a gazdasági folyamatok témakörében. Hangsúlyozta, hogy komoly befektetőket is elriaszthat az a hozzáállás, ha egy részüket kizsákmányolónak, vagy spekulánsnak tekintjük.
Ellenzék
Herényi Károly szerint nincs válságban a magyar gazdaság, de nagyon súlyos helyzetben van az államháztartás. A képviselő megítélése szerint az ellenzék és a kormányoldal más Magyarország-képet lát. A kisebb ellenzéki párt frakcióvezetője kijelentette, hogy nem indokolt a lakosság pánikba, depresszióba kergetése, de a sikerpropaganda, a kirobbanó gazdaság propagandája sem.
Herényi kifogásolta, hogy most sem látja a 2006-ra tervezett 300 milliárd forintos adócsökkentés fedezetét. Hasonlóan vélekedett a vállalkozások jövőben tervezett, 400 milliárd forintos tb-járulékcsökkentéséről is.
Bírálta még a 2005. évi költségvetést is, amely megfogalmazása szerint “kapuzárás előtti pánikot” tükröz: a kormány PPP-programokba teszi az állami beruházásokat, és privatizációs végkiárusítást tervez.
Fidesz: a kormány nehezíti a gazdaság sikerességét
A kormány nehezíti, hogy a magyar gazdaság, a vállalkozások sikeresek tudjanak lenni – mondta Varga Mihály, korábbi pénzügyminiszter, a Fidesz képviselője. Szerinte az elmúlt három évben az ellenzék képviselői nem az ország teljesítményével voltak elégedetlenek. “Ezeket a sikereket tévedés összekeverni a kormány sikerével” – jegyezte meg.
Varga a bérek alakulásáról és az államadósság növekedéséről szólva azt mondta: 2004-ben 1996 óta először csökkentek a reálkeresetek, miközben az államadósság 4 ezer milliárd forinttal nőtt. Ha valóban olyan sikeres a teljesítményünk, akkor miért van az, hogy a hitelminősítő cégek egymás után negatív minősítést adnak az országnak.
A gazdasági miniszter Magyarország hitelbesorolásával kapcsolatban azt mondta: az ország szuverén hitelbesorolása egyetlen hitelminősítő intézetnél sem romlott, az elmúlt egy évben a Fitchnél és a Standard and Poor,s-nál romlott a forintban denominált államkötvények besorolása.
Áder János, a Fidesz képviselője Kóka felszólalására reagálva azt mondta: “Az a helyzet miniszter úr, hogy ön tényleg a Guiness Rekordok Könyvébe kerülhetne, mert ennyi hazugságot negyven percben, itt a Ház falai között még senki nem hordott össze, mint ön”. A politikus azt kérte a gazdasági minisztertől, mondjon legalább egy olyan céget, amely azért nem ruházott be Magyarországon, mert éles politika vita van az ellenzéki és a kormánypártok között.
Áder közölte: 270 ezer család vett fel kedvezményes hitelt a Fidesz-kormány ideje alatt, egy kutatás pedig cáfolja, hogy zömében a vagyonosabb rétegek képviselői éltek a hitelfelvétel lehetőségével.
Kóka ez utóbbi véleményre reagálva elmondta, hogy míg 2002-ben 31 ezer lakás épült, most 44 ezer, mivel a kormány lakásépítési programja évente 50-60 ezer embernek tud támogatást adni.
Tállai András, a Fidesz képviselője kritizálta, hogy az elmúlt években az egészségügyi hozzájárulás három százalékról négy százalékra emelkedett, a kormány megszüntette a nyugdíjjárulék adókedvezményét, csökkentette a lakáshitelek adókedvezményét, korlátozta a családi adókedvezményeket. Mint mondta, megszűnt a nulla százalékos áfakulcs, a 12 százalékos pedig 15 százalékra emelkedett, nőtt a villamos energia áfája, de az ára is, négyszer. Továbbá megjegyezte, hogy a kisvállalkozások terhei a levegő-, a víz- és a talajterhelési díj bevezetésével nőttek és ugyancsak emelkedtek a terhek a bank- és a regisztrációs adóval.
