A korábbi évekkel ellentétben idén nem jelent meg – az időközben Alkotmányvédelmi Hivatallá keresztelt – NBH évkönyve, így kizárólag az tudható, hogy a 2008-as kiadvány szerint a magyar szélsőjobboldal nem jelentett komoly veszélyt, tömegbázisa csekély volt.
A szolgálat két éve úgy vélte, a mozgalmak megosztottak, mert “önjelölt vezetőik egyéni érdekeik érvényesítése mellett nem képesek kialakítani közös álláspontot”. Azt is megállapította, hogy a “szélsőségesek által elutasított politikusok köre kiszélesedett”, ami fenyegetettséget jelenthet.
Az NBH emlékeztetett rá, hogy a szélsőjobboldal törvénybe ütköző cselekményeit az utóbbi időben az interneten keresztül szervezi meg, a tüntetésekre itt mozgósít, bázisával a hálón keresztül tartja a kapcsolatot.
A romák elleni támadásokról az NBH csak annyit jegyzett meg, hogy több év nyugalmas időszak után újra felbukkant több szervezet elgondolásai között a romák elleni fellépés szándéka, és el kell kerülni, hogy a kilencvenes évekhez hasonlóan “ismét erőszakspirál alakuljon ki”.
A Nemzetbiztonsági Hivatal 2007-es évkönyve a szélsőjobboldali csoportokról azt írta, nem élveznek jelentős politikai, társadalmi támogatottságot, de radikalizálódnak. Az évkönyv külön kiemelte Toroczkai László szerepét, aki “egy párhuzamos árnyékállam védelmére saját félkatonai szervezetet” kívánt felállítani.
Az NBH akkor úgy látta, a szélsőséges szervezetek egyre inkább összefonódnak bizonyos bűnözői körökkel. Példaként említik, hogy Budaházy György elfogásának hírére kialakult zavargások résztvevőinek egyharmada ellen korábban rongálás, garázdaság, lopás, testi sértés, okirat-hamisítás vagy kábítószerrel visszaélés miatt folyt eljárás.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal késlekedése azért is nehezen érthető, mert a hétfőn befejeződött Magyar Szigeten, a hírek szerint, többször is elszabadultak az indulatok. Ráadásul olyan fényképek is felkerültek a világhálóra, amelyeken az látható, amint egy militáns csoport gépfegyverekkel és maroklőfegyverrel tart harcászati bemutatót a rendezvényen.
