A kilencvenes évek gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb sikereként könyvelik el a külföldi tőke Magyarországra áramlását. Tavaly – az év végi privatizációs hajrát is beleszámítva – több mint négymilliárd dollár értékű külföldi tőke érkezett hazánkba. Szakértői becslések szerint az ország 1996 és 1998 között várhatóan további hat-nyolc milliárd dollárnyi befektetést vonzhat magához. Az MNB előzetes becsléseinek megfelelően a privatizációból tavaly 2,8 milliárd dollár körül volt a közvetlen külföldi tőkebevonás (ez a szám az áthúzódó hatások miatt még változhat). Ehhez kell hozzáadni a nem privatizációból származó külföldi tőkebevonás mintegy 1,2 milliárd dollárját. Az ipari és kereskedelmi tárca erről szóló összefoglalója kiemeli, hogy a Magyarországon már korábban letelepedett, elsősorban multinacionális cégek újabb beruházásai a befektetők bizalmát jelzik. Összességében többszáz millió dollárt fordított működő gyárára, üzemére tavaly a General Electric, a GM-Opel, az Audi, az IBM, a Philips, a Nokia. Új befektetők jelentkeztek a Távol-Keletről és Ázsia különböző tájairól. Ilyenek a TDK, a Superior-SUOFTEC, a Sony, a Daewoo.
Tavaly a magyar szabályozásnak is jellemzőjévé vált a versenysemlegesség, a nemzeti elbánás elvének érvényesítése. Ezzel függ össze, hogy Magyarországon jelenleg a különböző kedvezményeket minden, az előírt feltételeknek megfelelő befektető – legyen az hazai vagy külföldi – igénybe veheti. Ilyen, az adórendszeren keresztül ható ösztönző például a társasági adó, amelynek alaprátája 18 százalék – ez nemzetközi ösz-szehasonlításban is igen jó. Szintén előnyt jelent a külföldieknek, hogy a kifizetett osztalék után esedékes 23 százalékos kiegészítő adót számukra a kettős adóztatás elkerülését biztosító kétoldalú egyezmények 5-15 százalékra korlátozzák.
Magyarországon az Egyesült Államok a legjelentősebb befektető. Az értéket tekintve Németország a második, Ausztria a harmadik. A vállalkozások száma alapján a németek állnak az élen, majd az osztrákok és az olaszok következnek. A legtöbb tőke eddig a feldolgozóiparba áramlott, a vegyes vállalatok száma a szolgáltatásban a legnagyobb – korábban a kereskedelem vezető helye, manapság pedig a távközlés nemzetközileg is kiemelkedő szerepe miatt. Változatlanul tény, hogy a közép-európai térségbe fektetett működőtőkének több mint a fele a magyar gazdaságba folyt be.
