Az elmúlt heti kincstárjegy-aukciók eredményei és a héten közzétett inflációs adatok megerősítették a befektetőkben azokat a várakozásokat, hogy hosszabb távon is a jelenlegi hozamszint határozza meg az állampapírok kereskedelmét.
A kedvező inflációs adatok ellenére enyhe hozamemelkedés jellemezte a múlt heti kincstárjegy-aukciókat, ami a piaci szereplők mérsékelt optimizmusára utal az infláció további csökkenését illetően. Áprilisban ugyan mindössze 1,6 százaléknyi havi árdrágulást regisztráltak, a tizenkét havi infláció pedig ennek nyomán 24,4 százalékra csökkent, sokak szerint azonban ezzel egy időre ki is merültek az inflációcsökkenés tartalékai. Ennek ellenére az év első négy hónapjában a lakosság megtakarításai 125 milliárd forinttal nőttek. A központi költségvetésnek a társadalombiztosítási alapok hiányával növelt finanszírozási igénye ugyanakkor nem volt több 66 milliárd forintnál. Mindenki tudja azonban, hogy a fizetési mérleg alakulása és a tb-alapok hiányának további növekedése könnyen keresztülhúzhatja a kormányzat év végére 20 százalékos inflációval kalkuláló terveit. Jelentős bizonytalansági tényezőt jelentenek az ősszel esedékes energiaár-emelések is.
A külföldi befektetők állampapírok iránti érdeklődése a hírek szerint a hosszabb futamidőktől a hat hónapos lekötés felé mozdul. A “vadkeleti” hozamcsúcsokra törő befektetők mára továbbvándoroltak a magyarnál egzotikusabb piacok irányába, helyükre visszafogottabb befektetési politikával dolgozó, nagy összegeket mozgató alapok léptek. Ezek féléves lekötéshez kapcsolódó hozamelvárásait a szakemberek 24,7 százalékra teszik.
Persze nem teljesen kizárt egy ennél optimistább makrogazdasági forgatókönyv megvalósulása sem. Ekkor a megfelelő exportteljesítménnyel párosuló vámpótlék-leépítés a fizetési mérleg hiányának megugrása nélkül járulhat hozzá az infláció további csökkenéséhez, aminek nyomán a jegybank lejjebb eresztheti a piaci kamatszint alsó határértékét jelentő passzív repo – egy hétre jelenleg 24,25 százalékos – értékét.
A múlt heti aukciós hozamok tanúsága szerint azonban egyelőre a 24-25 százalékos hozamszintet tartják elfogadhatónak a piaci szereplők. A különböző futamidejű diszkont kincstárjegyek átlaghozamai 0,04-0,29 százalékot emelkedtek, miközben a kereslet mindegyiküknél jóval meghaladta a kínálatot. A bankközi forintpiac eseményei sem utalnak közeli hozamcsökkenésre, hiszen az egynapos bankközi hitel jellemző kamata nem esett tartósan 24 százalék alá. Nem mozdultak el a pénzintézetek ügyfelei által igénybe vehető betéti konstrukciók kamatai sem: rövidebb lekötéseknél 20-22,75; éves futamidő esetén 24,25 százalék az e konstrukciókban elérhető hozam.
