A Magyar Posta Rt. kebelében hét, elhatárolt területen működő hírlapárusító társaság van. A nyolcadik a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., amelyet, leválasztva a Postáról, a hat vidéki nagykereskedőnek adtak el, hogy a budapesti kiadók lapjainak vidéki árusítását szervezze, de standos eladást nem folytat.
A hét regionális társaság közül a Hírker képviseli a legnagyobb értéket. A Hírkeré a budapesti piac, ahol az árusterjesztésben eladott újságok több mint harmadát értékesíti. Ez a cég termeli a legkomolyabb profitot. A 200 milliós alaptőkével indult vállalkozás 100 milliós nagyságrendű osztalékot tudott a Postának befizetni 1994-ben.
A Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Nógrád megyét ellátó Buvihír számít a második legnagyobb társaságnak. A 35 milliós alaptőkével létrejött cég 1994-ben kétmilliárdot meghaladó lapárbevételt ért el, és 15 milliós összegű osztalékot hozott a tulajdonosnak.
Tolnát, Baranyát, Somogy és Zala megyét a Pannonhír Rt. látja el áruspéldányokkal. Az aprófalvas vidékek dominanciája miatt kevés az elárusítóhelye, forgalmában ezért nagyok a területi különbségek. 1994-ben 1,8 milliárdos árbevételt könyvelt el, amiből viszonylag magas, 65 milliós alaptőkéjére 21 milliós adózás előtti eredményt tudott felmutatni.
A Jászságot, Hajdú-Bihart és Szabolcsot ellátó Rónahír hasonló eredményt produkált másfél milliárdos forgalmából. Ez azt is jelenti, hogy az itt élők vesznek a legkevesebb újságot a kereskedőktől.
A Délhír az általa uralt közel 1,4 millió lakosú csongrádi, békési és Bács-Kiskun megyei piacon 1994-ben 1,7 milliárdot forgalmazott, ebből 44 milliós eredményt mutathatott fel.
A Rábahír Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében terjeszt. A 41 milliós alaptőkével startoló társaság 94-es árbevétele 1,4 milliárd forint volt, amiből 10 millió forintnyi adózás előtti eredményt ért el.
Borsod és Heves megyében az Északhír terjeszt, amelynek a vizsgált 1994-es időszakban egymilliárd körüli volt a hírlapeladási bevétele, és 24 milliós alaptőkéje 10,6 milliós eredményt hozott.
