Az ENSZ európai szakosított szervezete, az UNECE Genfben tárgyalt arról, hogy 1997 végéig egy nagyszabású megállapodást dolgozzon ki bizonyos szennyező anyagok, így a nitrogén-oxid, vagy a tartós szerves mérgező anyagok (POP) mennyiségének csökkentéséről.
Ez a tanácskozás az 1979-es, a nemzetközi légszennyeződésről kötött konvenció és számos jegyzőkönyv folytatása, amelyek segítségével sikerült jelentősen visszafogni a kén-dioxid kibocsátását: az elsősorban az energetikában és a fűtés során keletkező anyagból 1980-tól 1993-ra a korábbi 82 millió tonna helyett már “csupán” 61 millió tonnát termeltek az UNECE tagországai.
A most megcélzott terület az energetikától a közlekedésig, az ipartól a mezőgazdaságig terjed. A kilátások nem adnak okot a derűlátásra. Ha csökken is a kénkibocsátás az elkövetkező 15 évben Európában, a nitrogéné nőni fog Oroszországban, az Egyesült Államokban és Kanadában. A fő “felelős” a közlekedés, mindenekelőtt a dízelmotorok: innen származik a nitrogén-dioxidok fele. A korszerű technika vívmányain kívül többféle, viszonylag egyszerű módszer kínálkozik az autók okozta szennyezés csökkentésére: alacsonyabb sebesség, katalizátorok alkalmazása vagy éppenséggel a gépkocsi ritkább használata.
A mezőgazdaság szintén ludas egészségünk károsodásában: az Amerikai Tudományos Akadémia vizsgálatai szerint a tartós szerves mérgező anyagok évente 20 ezer rákos megbetegedést okoznak az Egyesült Államokban.
